A Nők, férfiakra vágynak...
A Nők, azt szeretnék...
Ha kényeztetnék, babusgatnák őket a kapcsolatukban...
Mert ha nem ez történik, akkor elfásulnak...
Úgy érzik, túl sokat nyújtanak a párjuknak.
Úgy érzik, hogy csak adnak és adnak...
Míg egyszer csak már nem lesz mit adniuk.
Ha azt érzik a Nők...
Hogy törődnek velük és tisztelik, szeretik őket...
Egyre jobban kivirulnak...
Minden eddiginél többet és szívesebben tudnak adni önmagukból. Amikor egy Nő beleszeret egy férfiba...
Akkor azt reméli, hogy erős, gondoskodó társra lelt.
Ha egy Nő hosszabb ideig csak ad...
De nem kap viszonzásul törődést, szeretgetést...
Akkor magányossá válik.
Megéli az elszigeteltséget.
A legtöbb férfi alig érti, hogy milyen fontos a Nő számára...
Érezze a társa támogatását.
A férfiak néha jól látják...
A Nő egyedül is megbirkózik a feladattal...
Ezért nem támogatják.
Hiszen a férfiak úgy működnek...
Ha egyedül is meg tudnak oldani, egy problémát...
Akkor, nem beszélnek róla senkivel.
Ezért nyugodtan hallgatnak...
Amikor látják, hogy a Nő, képes megbirkózni a feladataival.
A Nő viszont bár az eszével tudja, hogy megoldja a problémáit...
De az érzései, mégis igénylik a figyelmet, kényeztetést...
A szeretet megnyilvánulását.
Amikor egy Nő zaklatott, kimerült vagy kétségbeesett...
Akkor fokozottabban vágyik arra, hogy érezze...
Nincs egyedül.
Vágyik a férfi közelségére, a bensőségesség érzésére...
Egy kis beszélgetésre.
Ilyenkor a legfontosabb bizonyítéka a szerelemnek...
Ha a férfi meghallgatja.
Ha ugyanis a Nő megoszthatja valakivel az érzéseit...
Akkor megerősödik abban a hitében...
Hogy érdemes a szeretetre.
Már nem kételkedik, és eltűnik a bizalmatlansága.
€$@ß@
