2010. március 22., hétfő

Amit csak barátokra szabad bízni...






Vannak, akik úton-útfélen elfecsegik...

Amit csak barátokra szabad bízni...

Minden fület teletömnek azzal, ami nyomasztja őket.
Mások viszont visszariadnak attól is...
Hogy a legkedvesebbeket beavassák...

S ha lehetséges volna, még magukra se bíznának semmit.

Minden titkot lelkükbe zárnának.
Egyiket sem szabad tenni.

Hisz egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben sem.


                                 €$@ß@


Amikor a barátság lángra lobban...






Amikor a barátság lángra lobban...

Akkor szerelemmé alakul...

De tartós barátság nélkül, a mély szerelem nem virágozhat.

A mély szerelem nagyon más...

Más mint az elvakultság, ami csak a felszínen lobog...
S közben folyamatosan kétségek gyötörnek minket...
Van-e az adott kapcsolatnak, valamilyen igazi jelentősége?

Bizalom nélkül a bensőséges viszony, kárt szenved...

A szerelem nem tud nőni.

                                      €$@ß@

Te jelented nekem a Világot...





Lehet, hogy csak egy ember vagy, ezen a Világon...
De nekem, Te jelented magát, a Világot.

 
                                                   €$@ß@
 

Az Igazi...







A sors, talán azt akarta...
Hogy sok, nem megfelelő emberrel találkozz...

Mielőtt megismered az igazit...

Ugye már tudod kiről beszélek...? 
Hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.


                                     €$@ß@

Őlelés...




Az ölelés egészséges.

Növeli a szervezet ellenállóképességét...
Oldja a feszültséget...
Elmulasztja a búskomorságot...
Jót tesz álmatlanság ellen...
Felpezsdíti a vérkeringést.

Megfiatalít, nincs semmi kellemetlen mellékhatása...

Valóságos csodaszer.
Az ölelés teljesen természetes.
Életünk szerves része...
Nem kell hozzá se édesítő, se gyomirtó, se tartosító.
Teljes értékű, akár a reformkoszt.

Az ölelés gyakorlatilag tökéletes.

Szó sincs alkatrészkopásról...
Hamar kimerülő telepekről, rendszeres felülvizsgálatról.
Csekély energiafogyasztással magas hozamot biztosít...
Nem árt neki az infláció...
Nem hizlal, nem kell utánna havi részleteket fizetni...
A biztosításról nem is beszélve...
Ellophatatlan, adómentes...
Nem szennyezi a környezetet...

Természetesen korlátlan ideig visszaadható.

                                  €$@ß@


Elfelejtett érzés...







Voltál már úgy, hogy úgy...
Mint az éjszakai égbolton váratlanul végigfutó csillag...

Az életed égboltján is végigszalad, egy elfelejtett érzés?

Csak egy pillanat az egész...
Az érzés kiváltójára nem is emlékezel...
Talán, ha lelki szemeiddel látsz közben egy ismeretlen...
De valahonnan mégis oly ismerős utcasarkot...
Mintha ott történt volna valami...

Mintha ott érezted volna először ezt az érzést...

De mégis, minden oly idegen.
Csak az érzés az, ami ismerős.

Amiről biztosan tudod, hogy visszatérő.

Ha gyors vagy, ha elkapod a pillanatot...
Akkor az érzésből rájöhetsz arra is, mi volt az okozója.

De, csak míg az érzés ott van nálad.

Abban a pillanatban.
Később már hiába keresed.
Nem eget rengető dolgok ezek...

Hisz azokat az ember nem felejti...

Talán egy kézfogás...
Talán egy rezdülés a kézfogás közben...
Talán csak egy bizonytalan mosoly...

Talán csak két szempár találkozása.

Amire tulajdonképpen azt lehet mondani...
Nem fontos, felejthető...

De valahol az érzés mégis benned él...

És időnként, mint bozótból megriadt madár, felrebben.




                                          €$@ß@

Tedd meg...






Tűztől forró minden ajkad, a kétely benned végre alhat.
Tested minden szeglete lágy, kétvállra fektet a vágy.

Rajtad győzni fog a tested, bizton érzed el nem enged.
A kéj benned alig fér meg, a mámor ellen nincsen érved.

A tűz most szorít összeroppant, téged olthatatlan katlant.
A tested újra győzni készül, összes bűnöd mind elévül.

Nem mutatsz most hazug kedvet, minden sejted ordít reszket.
Nem fordulhatsz innen vissza, a szándék mint a véred tiszta.

Egyetlen szó hallgat benned, minden arra szólít, tedd meg.

Tedd meg...

Tedd meg...

Maroknyi habbá roskad a tested...

                                    €$@ß@