Egy igaz szerelem, a végtelenbe repít…
S érezhetetlenül könnyűvé varázsol minden köteléket.
De mégis a legszívósabb kötelék, ami embert-emberhez fűzhet…
Az nem a szerelem…
Hanem a bizalom.
De ki, vagy inkább mi is jelképezhet egy igazi szerelmespárt..?
Talán az, mikor egymáshoz bújva…
Egymás szemében mereven megbűvölődve…
Vakon és süketen lebegünk a zajló világban..?
Vagy az, mikor szabadon, derűsen megyünk a magunk útján…
Még akkor is, ha ez az út, hol jobbra, hol pedig balra…
Olykor messzire visz minket egymástól.
Elfogulatlanul, szabadon kell nézni az élet kínálkozó szépségeit…
S tiszta szívvel gyönyörködni bennük.
A tépelődő féltés helyett, a hit bizonyosságának kell győznie.
Ez tesz egy kapcsolatot derűssé.
S ha néha a távolból összeakad a tekintetük…
Mosollyal üzenünk egymásnak…
Semmi baj sincs.
€$@ß@
