Törékeny bájoddal megérinted lelkem...

Nincs szebb annál, mikor táncra kérlek a szabad ég alatt...
Hol meseszerű álomban ring, minden gondolat.

S hol két mosoly között, felcsillannak a szívből jött szavak...
Melyekből csillagokat formál a bíbor alkonyat.

Nincs jobb annál, mikor megsimítod ábrándozó arcom...
S közben szerenádként hallgatod, dúdolgató hangom.

Mely a felcsendülő zeneszámra, lágy akkordot rezdül...
Mitől ez a bolondos szív, még kamaszosan pezsdül.

Mert ha szorosan átölelve, magamhoz szorítom tested...
Gyémántburkot von körénk, kristályba font estem.

S melletted úgy érzem, enyém az élet minden csodás perce...
Melyben a zokogó napoknak is felszárad a könnye.

Mindennél egyszerűbb hinni, ebben az igaz szerelemben...
Mikor az emlékek, törékeny bájukkal megérintik lelkem.

                                                    €$@ß@

Ennek ellenére szeretni...

A legnehezebb dolog, szeretni valakit...

Hagyni, hogy hibázzon, és ennek ellenére tovább szeretni Őt.

                                                                     €$@ß@

Kívánj, akarj, remegj a testemért...

Újra és újra repülni akarunk, repítsen hát ölelő karunk...

Lázas kezem, ha bőrödhöz ér, fellobban bennünk a szenvedély.

Áll az idő, csak a vágy suhan, körülöttünk minden feledésbe zuhan...
Csak Te létezel s árnyékodként Én, szemedből a szerelem sugárzik felém.

Kívánj!

Akarj!

Remegj a testemért, ahogy halálraítélt remeg az életért...
Szeretni akarlak, Érted remegni, egy forró ölelésben boldogan elégni.

Ölelni lelkemmel, szolgálni testemmel, melletted állni igaz szerelmemmel...

Megsemmisülni szerelmünk tüzében, s elhamvadni a beteljesülésben.
Finom pernyeként repülni a szélben, megfürödni a vakító napfényben...
Majd elcsendesedve a földre hullni, s az éltető hűs záporra várni.
Melytől a lágy porból, új vágy-virág serken...

Melynek a legszebb virága az igaz szerelem…

                                                 €$@ß@

Az Élet olyan, mint a Zene...

Az Élet olyan, mint a Zene...

Fül, érzés és ösztön kell a megkomponálásához, nem szabályok...

S rengeteg türelem, mert a sorsod nem lehet siettetni...

De vigyázz, nem is vár Rád...

                                                     €$@ß@

Kezem kezedhez ér...

Érzed, hogy szeretlek...

Lehunyt szemmel sírok azon, hogy máshol élsz.

De láthatod, az istenek, a por, meg az idő...
Mégis oly sok buktatót emel, Közéd s Közém...
Olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek, hangtalanul és jelzés nélkül...
Mint a természet éjfél idején.

De reggelente újra érzem, hogy összetartozunk...

Mikor ajkam ajkadhoz, s kezem kezedhez ér...

                                                     €$@ß@

Mit ér az erő kecsesség nélkül...

INFINITI nyílt hétvége Balatonfüred...

Az INFINITI a hétvégén, Balatonfüreden is bemutatta új „alfa-hímjét”…

Nekem is lehetőségem volt kipróbálni egy FX 37-es modellt…

Ez a terepjáró első pillantásra világosan közölte Velem, mit is akar…

Mindent..!

Törj be, ha tudsz…

Élvezd a vezetés páratlan élményét…

Kompromisszumok nélkül…

Ez az autó a sportkocsik karizmáját...

A szabadidő autók rendíthetetlen nyugalmával ötvözi…

Hirtelen minden olyan felszereltség elém tárult…

Amit a mai kor embere, egy luxusautó elvárásainál, magának követel…

Lenyűgöző formatervezés…

Könnyűfémbe öntött szépség…

Kanyarkövető fényszórók…

7 fokozatú automataváltó…

Tartós fényezés…

Sorolhatnám napestig…

De talán egyszerűbb, mindenkinek kilátogatni Balatonfüredi mólóra…

S egy gyors regisztráció után, megtapasztalni a vezetés igazi élményét…
Egy jól megválasztott, egyenesekkel és szerpentinekkel tarkított útszakaszon…

                                                      €$@ß@

                                                          Saját felvételek...

A többi köd, füst, semmiség...

Csak a lelkiismeretem lehet bírám, hóhérom vagy pártfogóm, senki más!

Ha írok, csak a lelkiismeretemnek tartozom számadással, senki másnak.
Mindegy, mit várnak tőlem, mindegy az is, mivel büntetnek...
Ha nem azt adom nektek, amit reméltek tőlem, vagy amit hallani szeretnétek!
Csak lelkiismeretem tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja...

Vétkeztél.

Vagy...

Jól van.

A többi köd, füst, semmiség.

                                               €$@ß@

Mikor Velem vagy...

Mikor Velem vagy, megszűnik minden, a lét, a tér, a lélegzetem…

Csak az idő száguld, siet megállítanám, de nem lehet.
Mikor Velem vagy, felgyorsul, elrohan, mintha játszana Velem...

S közben rájövök, Melletted minden más, milyen jelentéktelen.

                                                            €$@ß@

Bűntudat... Mi is az..?

Míg Nekem, amiatt van bűntudatom, hogy nincs bűntudatom.

Addig, Neked azért van...

Mert nagy rá a körülötted munkálkodó össztársadalmi igény.

S nem másért...

                                             €$@ß@

Valaki Érted, Értem teremtett...

Valaki Érted teremtett, megtalált Részeddé váltam...
Valaki Értem teremtett, Benned Magamra találtam.

Valaki Érted teremtett, szemed tüzében, égek...
Valaki Értem teremtett, lángolva szállok az égnek.

Valaki Érted teremtett, lelked, lelkemhez bújva...
Valaki Értem teremtett, tested testemhez simulva.

Valaki Érted teremtett, az Ő neve már áldott...
Valaki Értem teremtett, Nékünk adta a világot.

Valaki Érted teremtett, vigyázlak, szeretlek Téged...
Valaki Értem teremtett, megélve a mindenséget.

 

                                    €$@ß@

Egymást őrizzük, ha Magunkra vigyázunk...

Megszűnt a tér, nincs messze, nincsen távol amióta tudom, hogy létezel...

Hol éppen vagy, a Föld bármely pontjáról, mindegyik percben Hozzám érkezel.

Ha megsimítsz egy tárgyat, amint bárhol, gondolatban Nálam feledkezel...

Én érzem itt, hogy szívem száz gondjából az a simítás egyet elemel...

Magányából az Én és Te kilábol, mely külön, értelmetlen félbe szel...

Csak a tündöklő Te meg Én világol, értelmes egy, Velem együtt leszel.

Én vétkezem amikor Te hibázol, Egymást őrizzük, ha Magunkra vigyázunk.

                                           €$@ß@

Veled...

Néhány szépség, amit át szeretnék élni...

Behatolni a hangok puha páncéljába...
Mezítláb járni a jókedv játékos jégmezején...
Átitatódni írástudatlan istenekkel...
Végigsiklani az ábrándok szülőcsatornáján...
Nézni napról napra, hogy tollászkodik a smaragd tavasz...
Kidübörögni otthonunkból, minden balsejtelmet mellőzve...
Lehajolni a kőért, mert a miénk akar lenni...
Megkóstolni a nyári zápor illatos zaját...
Vibrálni, mint bőrünk alatt a zenélő Emlékezet...
Kitágulni, mint friss oxigéntől tüdőnkben az erek...
Átszőni keresztül-kasul a Földet, mint az ezeréves Gyökerek...

S mind ezt, csak is Veled.

                                 €$@ß@

Maradj még...

Maradj még...

Hányszor ismétli ajkam e két szót, reggelente...

Hányszor nézek Rád könyörögve...
Ne menj el kérlek...
Maradj még!

Bújj hozzám, perceket kérek csupán...

Szívemben elrejtett vágyak dobbantják halkan...
Bújj hozzám!
Ölelj át!
Érezd, ahogy beleborzongok...

Érzem, mert itt vagy boldog...

Távolból halljam...
Ölelj át!
Ringass el!

Tűnjön végtelenbe a valóság...

Ringatásod, pillanat lehet csupán.
S füleidbe suttogom...
Ringass el!
Maradj még!

Nem akarok holnapokra várni...

Nem akarok tegnap emlékévé válni...
Sírva könyörögni...
Maradj még...

 €$@ß@

Ami Benned oly jó Nekem...

Mert egész tested szeretem, s mind, ami építi kint s bent...
Szeretnék megismerni mindent, ami Benned oly jó Nekem.

Szeretem az ajkaid s édes fogaid... Ízről-ízre...
Csókjaidban bujdosik az íze, gerinced csigolyáinak.

Két lábad futárként hozott, szemeid ragyogtak, emeltek...
Bordáid kínálták a melled, mint az ölelést a karod.

S ezek a mellek rám hajoltak, megszerettek...
S gyönyörű óráink, mindig drága, hű szolgái maradtak.

Hogyne szeretném hát, ami csak vagy, s mind, ami láthatatlan...
Ami a külső lét mögött van az már isteni rejtelem.

Szeretnélek kibontani, s vigyázva összerakni újra...
Aztán, lelkedbe bújva álmodni, mint még sohasem.
  

                                            €$@ß@

Oly jólesik elveszni Benned...

Emlékszem...

Mikor legutóbb megcsókoltuk egymást...

Te sóváran remegő térdeid közt hagytad a térdemet.

Folyton elém rajzol a hála, folyton előttem állsz...
Utcán és munka közben, folyton beléd ütközöm.
Hátracsukló fejedet látom, kigyúlt arcodat, csukott szemeid...

S a kínzó gyönyörvágy gyönyörű mosolyát az ajkadon.

Ilyenkor egy-egy pillanatra, Én is lehunyom a szemem s szédülök...
Érzem ittléted, arcom, arcod édes vonalaiban fürdik...

Kezeimet sütik forró kebleid, újra csókolsz...

S Én rémülten eszmélek...

Ez már őrület s mégis oly jólesik elveszni Benned.

Egész tested körülölel...

S Én boldogan nyargalok szét lobogó ereidben.

                                        €$@ß@

Én azért születtem, hogy szeresselek...

 

Te azért születtél, hogy szeressenek...
Én azért születtem, hogy Téged szeresselek.

Tiéd volt a nyár derekán nyílott első érzelem...
Az utolsó dobbanás is a Tiéd lesz Kedvesem.

Te azért születtél, hogy szeressenek...
Én azért születtem, hogy Téged szeresselek.

S ebben a rohanó világban, csak annyit ér az életem...
Amennyi szerelmet, hitet, bizalmat adsz Nekem.

Azt adom, ami szárnyaló lelkemmel küzdve a legnagyobb...
A szívemet, mely útra kélt és felkutatta szívedet.

Rejts el, őrizz, éltess, vagy törd össze szívem Kedvesem...
Én akkor is Veled vagyok, Te lettél a mindenem.

 

                                                €$@ß@