2010. október 16., szombat

A lehetetlen, nem létezik...







Vannak, akik Hozzám hasonlóan, inkább a szívükre hallgatnak…

S nem arra, amit mások diktálnak.

Ritkán találkozni ilyen, Szerelméért megszállottan rajongó emberrel…

Azt inkább nem is merem leírni, hogy emberekkel…
De Én azok közé tartozom, akik emlékeztetni akarnak arra…

Ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek…

Jó abban hinni...

Hogy nincs "nem tudom" s nincs "úgysem sikerül"...

Had emlékeztesselek Téged arra, Kedves Olvasóm…

A lehetetlen csupán egy szó...
Amellyel a kishitűek dobálóznak.
Mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni…

Mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény...
Hanem vélemény.

A lehetetlen nem kinyilvánítás.
Hanem kihívás.

A lehetetlen lehetőség.
S nem több, mint egy múló pillanat.

Jó elhinni…
A lehetetlen, nem létezik.






                     €$@ß@

Ki van ez találva...






Mert soha nem a bőr égeti meg a tűz lángját...
S nem a hát veri a bot szárát...

Nem a szerelem fáj a szívedtől...

Nem a végzet a kezdettől...
Nem a háj égeti az embert...
Nem a part mossa el a tengert...

Bár gyanús minden, míg néha, de a helyére kerül.

Mert soha nem a sör csapolja meg a pultoslányt...
S nem a jegy veszi a túristát...
Nem a postást cipeli a táskája és nem ő kerül a ládába...
Nem a halott ássa el az élőt...
Nem a nap rejti el a felhőt

S végül kiderül mindíg, és Te is érzed…

Azt hogy... Ki van találva az eleje, a vége...
Minden úgy a jó, ahogyan mert...
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó...

Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz...

És nem, véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz..!
Mert soha nem a fegyver süti el a bankrablót...
Nem a fejed a hangszórót...
Nem a fal vakolja be a kőművest...

És mindíg a gyengébb veszt.

Nem a film rendezi az embert...
Nem a drog terjeszt deelert...

Bár gyanús minden még néha de a helyére kerül...

Mert soha nem az ajtó nyitja a kulcsot meg...
Nincs bélyeg ami gyűjtőt vesz.
Nem a gyűrű húzza az ujjat fel...
Nem a pénz szórja az embert el...
Nem az áldozat szedi a járványt...
Nem az út szeli a járgányt...

És végül kiderül mindíg, és te is érzed.

Azt hogy... Ki van találva az eleje, a vége...
Minden úgy a jó, ahogy van mert...
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó...

Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz...

És nem véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz..!

Az ember jobb ha néha észre veszi magát...

A baj fölött ez a híd.
Az erdő akkor van, ha a bárány veri magát, hogy spártai a világ...
Farkast kiált, és demokráciát, panaszt is emelhet ha kedve van…
Mert ő a ragadozókkal jóban van.
De ez már viccnek is rossz, jobb hogy ha elfogadja magát.

Mindennek oka van, ez tökéletes világ…

Ki van találva az eleje, a vége...
Minden úgy a jó, ahogy van mert...
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó...

Soha nem, véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz.

És nem véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz..!


Kib(l)ogozhatatlanul... 2.





Olyan okosak bírtok lenni a másik életével kapcsolatban.

Hogy mikor, mit, hogyan kellene, kellett volna lépni…
Vagy mondani, reagálni, tenni, viselkedni, érezni.

Csak azt felejtitek el…

A másik élete abban különbözik a tiétektől…
Hogy azt objektíven látjátok.
A puszta tények alapján.
Kristálytiszta logikával.
Észérvekkel.

Így aztán baromira könnyű ítélkezni is.

Csakhogy az a másik a saját életét nem pusztán észérvekkel éli…
Hanem az érzelmeivel a megérzéseivel, az ösztöneivel.

Ami ugye általában felülír mindent.

Van, hogy elég a jótanácsokból.
S ilyenkor nem árt magatokban újra tudatosítani…

Az életben egyetlen szabály van…
Hogy nincs szabály.

Minden és annak az ellenkezője is megtörténhet.
Nincs patikamérlegen kimért…
S matematikai képletekkel meghatározott jó vagy rossz, igaz vagy hamis.
Csakis az van…

Éppen abban a pillanatban nekünk a saját életünkben mi a jó, a helyes.

S ez lehet, hogy mások szerint hülyeség, de ez nem számít.
Nem ez számít.

Mert nem más, hanem Én élem a saját életem.

Én döntök úgy, ahogy, akkor, amikor, teszem azt, amit, azzal, akivel, addig, ameddig...

A saját útját mindenkinek magának kell megjárni.

A saját életünk főszerepét Önmagunknak kell eljátszani.

Az élet meg úgyis épp elég jó forgatókönyvíró.

Vagy talán nem..?

                                             €$@ß@






Kib(l)ogozhatatlanul…



Egy kis magyarázat...
Ez a történet, most nem Rólunk szól...

Vajon meddig érdemes kitartanod..?

Meddig lehet tovább csinálnod azt, ami már rég nem ad, csak elvesz…
Ami már nem épít, csak rombol…
Ami már egyáltalán nem motivál…

Ami nem a jó oldaladat hozza ki…

S csak szívja az erődet, energiádat, a mindennapjaidat..?
Mikor van az a pont, amikor fel kellene végre ismerned…

Ez a hajó már elment…

S mikor van az, amikor be kell látnod dolgokkal, helyzetekkel, emberekkel kapcsolatban…

Az már nem elég indok, hogy "szereted"…

Vajon észreveszed-e, hogy bár nehéz, de Őt, most el kell engedned..?
Vajon miért félsz túlságosan attól, hogy belevágj az ismeretlenbe..?
Akkor is, amikor pontosan tisztában vagy vele...

Látod, Én is belevágtam...

Addig nem tudod meg, mire vagy képes, amíg ki nem próbálod..?


Tudod a kitartás, egyike a legfőbb erénynek, de a legnagyobb bűnnek is.

Most kérdezem, a kitartásom erény vagy bűn..?

S a Te kitartásod..?



                                              €$@ß@

Csiszolatlan gyémánt...



Visszatekintve, a mögöttünk hagyott több mint egy évre…

Hihetetlen sok megpróbáltatáson mentünk keresztül…

Mihez is hasonlíthatnám ezt az időszakot..?
Valaki (egy sorselemző) egyszer azt mondta a Kedvesemnek…

„Egy csiszolatlan gyémántot kaptál ajándékba…
Rád vár az a feladat, hogy olyanná formáld, amilyenné szeretnéd…”

Innen jött a találó hasonlat…
Most mondhatnám, vagy inkább írhatnám azt is…

Úgy éreztem Magam, mint csiszolatlan gyémánt, egy ékszerész kezében…

Vagy inkább szikla egy kőcsiszolóban…

Mindegy mihez is hasonlítom…

A végeredmény ugyan az.
Ide-oda lökdösnek, felhorzsolódsz…

De csiszoltabban és értékesebben kerülsz ki onnan…
Mint amilyen valaha is voltál.


                                      €$@ß@