2010. október 12., kedd

Mielőtt betelne a pohár...





„Tisztelt jóakaróink”..!

Most a volt Kollegákra, de inkább Kolleganőkre gondolok..!
Még mindig sokan vagytok...

Akik ahelyett, hogy a munkával töltendő időtöket...
Arra használnátok, amire kellene…

Csak fecsegtek…
Többnyire túl sokat.

Így talán könnyebb, nem meghallani belső hangotokat.

Tanácsokat osztogattok.

Általában kéretlenül.

Kényszeres segíteni akarásotok, okoskodásotok…
A tudálékosság energiáit hordozzák magukban…
Ezáltal kíméletlenül megtaposva a másik felet…
Aki lehet, hogy el sem hiszitek…

De nyugalomra vágyik…

S nem mások világából érkező, kiforratlan utasításokra.

                                       €$@ß@


A Te erogén zónád... A lelked...





Kedvesem...

Te is, mint általában egy Igazi Nő...

A lelkeddel szeretsz igazán...

Nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk...
Amely boldoggá tudna tenni egy olyan Nőt...

Akit lelkileg nem szeretnek.

Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör...

Tudom, Neked nem elég...

Mert az igazi gyönyörpontod nem a szemérmednél...
Nem is, ahogy mondani szokás, az „egész testedben”...

Hanem az egész lelkedben rejlik.

Minden olyan ölelésem...
Mely csakis az „erogén zónáid” ingerlésén alapul, kevés neked.

Mert a Te erogén zónád...

A lelked.

Ezért is jött létre ez a Blog...


                                            €$@ß@

Én Általad, Te Általam élsz...





Képzelet és valóság, egymásba olvad...

Ahogy testeddel, testemhez érsz.

A lenyugvó Nap, őrzi a Holdat...

Ahogyan Én Általad...

Úgy Te is csak általam élsz.


                                                 €$@ß@

                                           

Szívünket szédítő titkunkról soha, soha ne mesélj...





Álmodó csillagok, szerelmes illatok, csodák...
Végtelen pillanat, átölel, nem szalad tovább.

Várom az angyalok csillogó-ringató dalát...
Úgy szoríts, úgy szeress, feledjünk minden más magányt.

Ellopnák, elvennék, ne hidd, hogy megérthetnék...
Már, nem úgy gondolsz Rám, mintha véletlen álom lennék.

Érezlek, elhiszlek, őrizlek, nem kell, hogy félj...
Kérted... Szívünket szédítő titkunkról soha, soha ne mesélj.

Nem múló vágyakkal éhezünk, kívánunk rég...
Tűzgyújtó, gondűző csókodból soha, soha nem elég.