A smaragd románca...

 

 

 

Könny leszek a szemedben...

Meghalok az ajkadon...
Szívedben születő...
Égető Fájdalom.
Csodát vártál..?
Az lettem...
Mi a gyengeségedből fakadt...
Lelkedben leomlasztottam...
A felhúzott falakat.
Gyengeség..?
Égető fájdalom..?
Nevem, lelkedbe...
Igazi vérrel, már beírtam.
Nem kell, hogy hívj, írj, szeress...
Minden szívdobbanásodban...
S könnyedben ott vagyok...

Először ott keress..! 

                                €$@ß@

 

Valentin-nap..?

 

 

 

Néhány éve...

Beszivárgott hazánkba e népszokás...
Évünk, egy Februári napján...

Szerelmesek köszöntgetik fel egymást.

Soha sem szerettem...
Mikor naptár szabja ünnepem.
Úgy érzem, tiszta szívből...

Egész évben kimutatom szerelmem.

Jöhet Nekem Valentin-nap...
El is múlhat felőlem.

Szívemnek Ő ne diktáljon...

Aznap mit kell éreznem.
Nem veszek piros szívecskét...
Masnis ajándékdobozt.
Nem kívánok mosolyogva...
Boldog Valentin-napot.

Megölelem Kedvesemet...

Mint az év többi napján.

Szeretem Őt tiszta szívből...

Bármit mutat a naptár.

               €$@ß@

 

 

 



Megtaláltalak...

 

 

 

 

Az ember szüntelen...
Fut...
Lohol...
Szalad.

S míg szíve átalussza...
Ezeréves álmát.

Elméjével űzi azt...
Mint valami vadat...

Az Élet, két part közti...
Ködhomályán át.
Ó, hány gyönyörű álmot...
Űztem eddig Én is..!

S mikor némelyikre...
Utam pora szállt.

Újra kiástam...
Mint valami bálványt...

Számon se tartva...
Bukásuk dús sorát.
Ma már nem ások...

Nem kell régi álom.

Peregjen mindre...
Rozsdás fűzfa-bánat.

Ragyogjon a vén Nap...
Végre új csodákon.

Melyekben Téged...

 

Téged megtaláltalak.

 

 

                  €$@ß@

Ezer illat éget...

 

 

 

Gyere...

Játszd Velem, hogy élünk.

Játsszuk...

Életünk minden percét, önmagáért éljük.

S ha elménk is érzi...

Mily csodás, merni..!

Nem lesz soha senki...

Ki ezt Tőlünk, el tudná majd venni.

Reggel...

Ha bódító csókodtól, vágyódva ébredek.

S ha két szemed tükre...

Könnycseppet rejteget.

Tudni fogom…

Mennyit ér' Benned a szeretet.

Miért ad a szerelmed…

Napról napra szebbeket.

Mikor gyűrött lepedőnkön…

Ott látszik az élet.

Izzadt testünk nyomában…

Ezer illat éget.

Érzem, szerelmes szívem…

Még ezer tettre képes.

Hisz, ha mámorral dobban...

Nem lesz olyan vétek.

Mi elvehetne tőlem...

Addig amíg élek.

€$@ß@