Imádlak csókokkal elhalmozni...
Imádom, amikor az ajkad az ajkamhoz ér...
Imádom ezt a kellemes ízt, amiről "neki" más a véleménye...
Szerintem mesés, mámorító ízű...
Imádom a tested illatát...
A nyakadon megtalálni azokat az izgalmas pontokat...
Amitől tűzbe jössz, felhevülsz, majd lángolsz...
Már csak értem lángolsz...
Imádom a fórmás, édesen tündéri melleid...
Imádom simogatni, csókolni, a számba érezni...
Izgalomtól csúcsosodó mellbimbóid...
Imádok nyomot hagyni a testeden...
Egy apró bélyeget, hogy csak az enyém...
Imádom ezeket a mesés domborműveket...
Amik érintése, izgalomba hozza egész testedet...
Imádok a szexi köldököd látványában gyönyörködni...
Ahogy kivillan, hívogatóan, csábítóan...
Imádom az ágyékodon nyiladozó virág illatát...
Imádom nyelvemmel érinteni, csókolgatni, finoman harapdálni...
Nincs is csodálatosabb érzés...
Mint amikor hozzáérhetek, tested legfinomabb ízű ékszeréhez...
Ami csak nekem tartogatsz...
Nem akarom, hogy "másnak" része legyen ebben a gyönyörben...
Imádom a tested vibrálását, magamon érezni...
Mikor nyelvemmel megérintem, majd ízlelgetem...
Ezt a hívogató virágot...
Ezt az érzéki, szerencsére használaton kívüli, csodaszép...
A legfinomabb illattal gyönyörködtető virágot...
Imádom a tested, ápolt, kellemesen selymes érintését...
Imádom érintésed után, kezemen és ajkamon érezni...
Legszebb ékszered illatát...
Miután finoman izgatóan simogattam, ajkammal és nyelvemmel...
Érzékien csókolgattam majd ízlelgettem…
Mint a legfinomabb ízű fagylaltot...
Imádom a hangod hallani, a kicsit szégyenlős zavartságod...
Mikor arra kérsz, meséljek rólad...
A csókod ízéről, a tested mámorító illatáról...
A virágod felejthetetlen varázsáról...
Ami felülmúlja a legfinomabb illatú parfüm illatát...
Ha tehetném a Te virágod illatából készült parfümmel…
Illatosítanám magam egész nap...
De tudom, eljön az a pillanat...
Mikor ez az illat mindig rajtam marad...
Belém ivódik, részemmé válik…
S akkor, már soha többé nem akarok szabadulni tőle...
S a nyelvemen akarom érezni örökké az ízét...
Imádok írni rólad...
Mert tudom, imádod olvasni...
Izgalomba jönni tőle...
S kívánni, mindennél jobban akarni, hogy melletted legyek...
Mint most...
Akkor hirtelen, egy pillanat alatt...
Egyszer az életben, meglátsz valakit.
Tudtad, hogy minden álmod valóra vált.
Olyan ez, mint amikor felébredsz az álmodból...
A fejed még kába, a látásod homályos...
Nem is tudod pontosan miért...
Aztán hirtelen, a reggeli kávézás közepén eszedbe jut az álmod.
Először csak az álom kis szelete...
Aztán nagyobbik része...
Majd az egész.
Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől.
Ismerős lesz az egész...
Szeretnél visszajutni az álom színhelyére.
De nem tudsz.
Akármennyire próbálod, nem tudsz.
Az álom üldöz majd tovább.
Lehet, hogy egy napig.
Lehet, hogy egy életen át.
Ezt is megtehetted volna.
Megtehetted volna, hogy hagyod...
Hogy a tudatodba rögzült képem üldözzön egy életen át.
De ezt nem akartad.
Elhatároztad, hogy inkább rohansz...
Mint egy őrült, hogy visszajuss az álmodhoz...
Mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek.
Ezért jöttem el hozzád.
Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni...
Ennyi várakozás után.
Tudtad, hogy várok rád...
S mire eljött a reggel, már megértetted.
Amit, Én már rég, megértettem.
Szeretnék veled lenni, nem csak vágyakozni utánad...
S folyton, csak álmodozni rólad.
Szeretnélek érezni...
Az illatod, a fáradságod, a csended, a rezdüléseid.
Szeretnélek szeretni a valóságban, nem szavakkal csupán...
Hanem mozdulatokkal, csókokkal...Csak úgy.
Most szeretném megállítani a gondolataim...
Talán elfáradtam...?
Talán túl hosszú volt ez a hétvége...
Látod, nem szoktam le a túlzásokról, még most sem...
Fáradtak a gondolataim...
De a vágyaim nem csendesednek...
Túl sok amit szeretnék?
És kevés a vagy?
Kevés a jelen idő a napjainkban?
Ma még nem is mosolyogtam, inkább szomorú voltam.
Most, semmi sem vagyok...
Csak vagyok...
A szentek is vétkeztek ugye?
Van-e végzet vagy igézet, mi összeköt minket?
Félsz az érzésektől, mint a léptektől a sötétben?
Elfogyott a nap, elfáradtak a szavak is bennem...
Most nem akarok semmit, csak melléd bújni...
Hallgatni a lélegzeted, és a simogatásodtól elaludni...
Szeretném, ha újra Nő lennél mellettem.
Aludj jól, szép álmokat Kedvesem...
Vannak személyek, akik hozzám beszélnek...
De meg sem hallom őket.
Vannak, akik megsebeznek...
De rajtam még heg sem marad.
Ám van egy személy...
Akik egyszerűen megjelent az életemben...
És örökre nyomot hagyott bennem.
€$@ß@
Szerelmi matematika...
Okos férfi + Okos nő = Szerelem
Okos férfi + Buta nő = Viszony
Buta férfi + Okos nő = Házasság
Buta férfi + Buta nő = Terhesség
Munkahelyi matematika...
Okos főnök + Okos beosztott = Haszon
Okos főnök + Buta beosztott = Termelés
Buta főnök + Okos beosztott = Előléptetés
Buta főnök + Buta beosztott = Túlóra
Vásárlási matematika...
A férfi dupla árat is megad azért, amire szüksége van.
A nő csak fele árat ad azért, amire nincs szüksége.
Általános összefüggések és statisztikák...
A nőt addig aggasztja a jövő, amíg férjhez nem megy.
A férfit addig nem aggasztja a jövő, amig meg nem nősül.
Az a férfi sikeres, aki többet keres, mint amennyit a felesége költ.
Az a nő sikeres, aki talál ilyen férfit.
Ha boldog akarsz lenni egy férfival...
Nagyon meg kell értened és egy kicsit szeretned.
Ha boldog akarsz lenni egy nővel...
Nagyon kell szeretned, és ne is próbáld megérteni.
A nős férfiak tovább élnek, de jobban várják a halált.
A nős férfi nyugodtan megfeledkezhet a hibáiról...
Fölösleges két embernek észben tartania ugyanazt.
A férfi ugyanolyan külsővel ébred, mint ahogy lefeküdt.
A nő külseje éjszaka romlik.
A nő a házasság elején azt reméli...
Hogy a férfi meg fog változni...De téved.
A férfi a házasság elején azt reméli...
Hogy a nő nem fog megváltozni...De tevéd.
Minden vitában a nőé az utolsó szó.
Ha a férfi ezután bármit mond, az egy új vita kezdete.
A férfi kétszer nem érti a nőt...
Házasság előtt és házasság után.
Egy érzés...
Csodálatos, mégis fájó érzés, a lelkünkből száll fel.
Egy érzés, ami nagyon mélyről indul.
Hogy hol van, mikor nincs?
Ki tudja?
Talán szunnyad, hogy lángra lobbanjon, ha megérint ez az érzés.
Átjárja egész testünket, minden porcikánkat, a sejtjeinket.
Befészkelődve kúszik egyre feljebb, vadul, megállíthatatlanul.
Egy álom...
Vágyakozás, beteljesülés, öröm, bánat, bizakodás...
Bizonytalanság, szelídség, vadság, odaadás, testi közelség.
Egy mozdulat, egy simogatás, egy összefonódás.
Egy vágy...
Egy mély vágyakozás a Kedves után...
Vágy, ami mindent felborít, beteljesít.
Egy vad őrület, maga körül mindent lángbaborító lobogás.
Egy állandó izzás, egy sóvárgás a szerelmesed után.
Egymásnak átnyújtott élet.
Szerelem nélkül nem élhetsz...
Nélküle félsz és nagyon fázik a lelked...
Nélküle magányos, szédült vagy...
De ugyanakkor a szerelemben is ugyanezt érzed.
A szerelem a legbolondítóbb, a legfájdalmasab...
De mégis a legcsodálatosabb érzés, amit átélhetünk ...
