Egy érzés...
Csodálatos, mégis fájó érzés, a lelkünkből száll fel.
Egy érzés, ami nagyon mélyről indul.
Hogy hol van, mikor nincs?
Ki tudja?
Talán szunnyad, hogy lángra lobbanjon, ha megérint ez az érzés.
Átjárja egész testünket, minden porcikánkat, a sejtjeinket.
Befészkelődve kúszik egyre feljebb, vadul, megállíthatatlanul.
Egy álom...
Vágyakozás, beteljesülés, öröm, bánat, bizakodás...
Bizonytalanság, szelídség, vadság, odaadás, testi közelség.
Egy mozdulat, egy simogatás, egy összefonódás.
Egy vágy...
Egy mély vágyakozás a Kedves után...
Vágy, ami mindent felborít, beteljesít.
Egy vad őrület, maga körül mindent lángbaborító lobogás.
Egy állandó izzás, egy sóvárgás a szerelmesed után.
Egymásnak átnyújtott élet.
Szerelem nélkül nem élhetsz...
Nélküle félsz és nagyon fázik a lelked...
Nélküle magányos, szédült vagy...
De ugyanakkor a szerelemben is ugyanezt érzed.
A szerelem a legbolondítóbb, a legfájdalmasab...
De mégis a legcsodálatosabb érzés, amit átélhetünk ...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése