Nem azért szeretsz, mert jó vagyok...
S nem is azért, mert érdemeim nagyok...
Gyermeki tisztaságomat szereted...
Midőn rád, vágyakozva tekintek...
Mikor kérdezlek, őszinte bizalommal...
Válaszod telve, a szerelem szavaival.
Szerelemben, Te vagy az Én erősségem...
S Én segítek legyőzni, minden ellenséged...
Érted leküzdöm önmagam...
Csak, hogy a Szívedet láthassam.
Ölelésedért mindent megteszek...
A szívembe zártam a szerelmed.
Szeretetedben magamat láthatom...
Már megértettem, mi vette el a szabadságom.
Ölelésedben könnyeimet keresem...
Gondolataimat Érted, mások ellen emelem.
Szerelmem átitatja Szívedet...
Félelmem szeretetre cserélve.
Könnyeim közt keresem majd Szemedet...
Mely élő patakká változtatja lelkemet.
Ha azt érzem, elfordítod fejed, rám már nem veted tekinteted...
Akkor azt Én magam tettem, bánatomban messze léptem.
Míg Én szerelmemből élek, a Te szereteted nélkül félek.
Amint látod, magam vagyok, testi szemmel gondolkodok.
De Te itt maradtál bennem, ébren tartva az Én lelkem...
Mégha kizárnál is magadból, nem űznélek haragomból...
Akkor is itt, bujkálsz bennem... Jöttél elém szerelmeddel...
Minden, ami nagy fájdalom, Magammal most bevonatom...
Szíved szeretetlenségét, Szívemmel Én betakarom.
Balzsamommal átölellek, gyógyítom most a szívedet...
Megmutatom neked, milyen erős a szeretet.
Szeretet, mely sok vétket elfed, s örömbe öltözteti szíved.
Fogadj el.
Fogadd a Szerelmet, fogadj el engemet.
Szív a Szerelemért kiált, s ha kapja, nem él több hiányt.
Minden nap értékes...
Mert hátralevő életünk első napja.
A legvégén, számot kell adnunk magunknak, a megélt napokról.
Minden embernek napi 24 óra áll a rendelkezésére.
Mindenkinek a maga dolga, hogy mit kezd vele.
