Aki, a legdrágább Nekem...

                         


Szeretném, ha egyszer az lehetnék...

Aki leginkább lenni akarok.

Ha egyszer azt mondaná valaki...
Megsajnáltam a bánatod, a küzdelmed...

A reménytelennek tűnő harcod...

Hitedért Neked adom, mi legdrágább Neked...

A sorsod, az életed...
Neked adom a teremtésed.
Akkor azt mondanám...

Legyek erő...

A végtelenség örök ereje...
Aki nem néz hátra, csak előre...
S nem hallja a múlt idők dalát...

Legyek az őskor mitikus gigásza...

Aki számára nincsen vég, s határ.
Két karommal a világot rázzam...
S a hitemet, igazságomat...

A kozmosz végtelenjébe üvöltsem, kiáltsam...

Eszme legyek, kirobbanásra kész...

Szent Géniusz, hatalmas és merész...
Aki előtt a végtelen szabad..!

Erő legyek, kiben nem csak egy álom él...

Ki győzni tud a legnagyobb csatában...

Az Olimposzon a Szerelméért.
Kiben jövendő nagy világok élnek...

Igen, erő legyek, nagy alkotó erő...

Romboló, majd világokat teremtő...

Kinek szívében eszmék s lángok égnek...

S nem fél...
A Halál sötét szellemének bátran, büszkén a szemébe nézni.

Erő legyek...

Jövő ködébe látó, nagy eszmékért csatázó...
Zengjem a ködös mindenségen át...

Egy új teremtés, egy Királynő himnuszát..!

S ha egyszer majd az idő műhelyéből...
Jönnek tüzesebb hajnalok...

Tudjam, hogy volt értelme élnem, írnom, s dalolnom...

Szeretnék, az lenni Melletted...

Aki igazán lenni akarok.

                                      €$@ß@