Legyen ez egy Őrült Vágy....

Védtelen vadként ejt rabbá egy hang, s egy sóhaj csendesen...
Nesztelen vágy seper végig, meztelen ringó testeden.

Éget, kínoz, fáj az érzés, mégis láng lobban szemedben...
Ha végre egymásra talál, Lüktető testünk kéjesen.

Halk lélegzetünk messze száll a gyorsan múló éjjelen...
De tested még ringatózik, forrón felhevült testemen.

                                    €$@ß@

Szívemben egy kis helyen, másik szívet hordok...

Vágyak tengerében, megfürdöm majd Veled...

Vad, forró éjszakákon a karjaidban leszek.

Átölellek szorosan a szerelem hevével...

Hogy érezd a testemet, ezer szenvedéllyel.

Nem múlik el nap, hogy ne gondoljak rád...

Nincs olyan perc, hogy két szemem nem lát.

Mert lehetsz távol is, a szívem Érted ver...

Minden egyes dobbanással, új életre kel.

Mert az érzéseim, színes szárnyakon repül...

Szemed csillogásán, ha izzó parázs hevül.

Nincs titkos gondolat, mely nem hozzád vezet...

Hisz Rólad szól a jövőm, s minden képzelet.

Mert hinni akarom, hogy Veled leszek boldog...

Szívemben egy kis helyen, másik szívet hordok.

                                                      €$@ß@

De miért?

De miért?

Hisz Te is annyit érsz, mint az, kinek rendes férje van...

Benned is úgy lobog a vér, szeretnél élni boldogan...

Fényes vasárnap járni kinn, büszkén, karolva vinni, mutatni...

Nézzétek!
Enyém!
Állni a pletykálók előtt...

S nem mellékutcák kis, sötét zugában kapni csókokat...

S ijedten rebbenni szét, ha ismerős, ki ott haladt.

Te Királynőm...

Ki házason, nős embert szeretsz, sok asszonynál ezerszer többet adsz...

Hitet, szerelmet, életet, türelmet, ifjú álmokat...
 

                                  €$@ß@

Ez mind Te vagy...

Egy akkord a zongorán, amire szívünk oly régóta vár.
Egy szélbe suttogott szó, amit kimondani annyira jó.

Egy félmosoly az ajkadon, miközben a lelkedet hallgatom.
Egy simogató szempár, ha nem lenne, megálmodnám.

Egy könnyű kéz a vállamon, és megszűnik minden fájdalom.
Egy elvarázsolt pillanat, mi örökre a miénk marad.

S ez a néhány apró csoda, Nekem mind Te vagy...

                                                €$@ß@

Engedd,Hogy megérkezzen a jövő...

A szív útja a bátorság útja.

Magunk mögött hagyjuk a múltat...

S engedjük, hogy megérkezzen a jövő.

                                                                            €$@ß@

Vágyak és félelmek...

Vágyak és félelmek bonyolult szövedékében Éled az Életed.

A vágyaid megvalósításért kiáltanak, a félelmeid elől, pedig menekülsz...
Ha így folytatod, sosem lesz nyugtod...
De a vágyak és félelmek csak azért okoznak ekkora káoszt Benned...

Mert nem tudod kezelni őket, nem vagy elég tudatos benne.

Tudod, vágyaink olykor nem is a sajátjaink...
Hanem valahonnan megörököljük őket...
Gyerekkorban, vagy egy eltévedt pillanatunkban.
Amikor éppen nem tudjuk, hogy mi is a valódi utunk...
Akkor olyan vágyakat is felvállalunk...
Amelyekhez semmi közünk sincsen.
Nem csoda hát, hogy ezeket hiába kergetjük, sosem érjük el.

Ellenben a valóban Benned levő szívbéli vágyaid megvalósítására jó esélyed lenne...

Ha ismernéd őket és nem félnél a kudarctól.
A félelem ugyanis képes megakadályozni a legnagyobb erejű teremtést is...

Ezért magadon segítesz, ha nem élsz együtt a félelmeiddel,
hanem feloldod azokat...

                                               €$@ß@

Végre megtaláltam az utam, a boldogságom felé...

Olykor, rossz időpontban találkozunk bizonyos emberekkel...

Vagy eltérő időben szeretünk...

Esetleg egymástól távoli vidékre repít minket a sorsunk...
Távol a barátoktól, családtól...
S mégis megpróbáljuk a lehető legjobban érezni magunkat.

Ez hol sikerül, hol nem.

Mindenesetre megteszünk mindent azért...
Hogy értékes perceket, órákat, napokat, heteket, hónapokat...
Esetleg éveket éljünk meg azon a helyen...
Ahol éppen vagyunk...
S elérjük mindazt, valóra váltsuk álmainkat, terveinket, amikért jöttünk...

De néha nem könnyű...

Nem könnyű olyankor irányítani, kontrollálni az érzelmeinket...

Ha utunk közben olyas Valakivel találkozunk, aki teljesen felborítja a mindennapjainkat...

Csupán azzal, hogy létezik és kapcsolatba kerültünk Vele.
Viszont a sok nehézség, az élet próbái...
Amiket ki kell állnunk...

Annak érdekében, hogy később élvezhessük mindazt az értéket, amit kapunk...

Igazából mind-mind csak apróságok ahhoz képest...
Amiken majd együtt kell átmennünk ahhoz, hogy együtt öregedhessünk meg.

De megéri várni.

Tudva azt, hogy végre van olyan ember az életemben...

Akitől megkapom mindazt a kölcsönösséget, amire már oly régóta vágyom...

Az azonos hullámhossz...
Az órákig tartó és soha véget érni nem akaró beszélgetések...
Az érzések...

Amiket, mintha valami felső erő mozgatna...

Kapom Tőled... Belőled...

Minden tetteddel, cselekedeteddel Önmagad adva okozol csodálatos élményeket, érzéseket...

Ami után Te is Én is vágyódtunk...
Amiről álmodtunk...

Amit eddig, soha senkitől nem kaptunk meg...

S már-már feladtuk...

De most újra bizalommal telik szívem, és nem adom fel!

Úgy érzem...

Végre megtaláltam az utam, a boldogságom felé...


Ugye, Te is látod, milyen közel van?
Mert Én már látom...

                    €$@ß@

Ma nem ért el más, csak a képzelet...

Puha bársonyos szavaimmal ölellek, mosolyomba fürösztöm arcodat...
Úgy hasítja át szerelmem a távolt, mint éjszakát az ezüstös holdsugarak.

Szavak selymébe öltöztetlek, betakarom vele a Lelkedet...
Hogy ne fázz, ha ma távol vagy Tőlem, s nem ér el más, csak a képzelet.

                                                €$@ß@