A lélek szava...

 

 

 

 

Mindig a lélek határoz meg egy kapcsolatot.

 

A test, csak a kifejezés eszköze.

Egymással szemben ülve, szavak nélkül is értjük egymást.

 

Pillantásunk, arcunk, mosolyunk, mozdulatunk mindent elárul.

 

Mert a lélkünk beszél ilyenkor egymással.

S ha ez szemtől-szemben igaz...

Akkor igaznak kell lennie akkor is...

Ha távol vagyunk egymástól.

 

Lelkeink akkor is találkoznak, beszélnek.

 

Mert ők szabadok.

 

                                    €$@ß@

Hinni, mondani, remélni...

 

 

 

 

Hinni, mondani, remélni sok mindent lehet...

 

De amikor válaszút elé kerülünk, és döntenünk kell...

Kivétel nélkül mindannyiunk abba az irányba indul el...

 

Ahol a nagyobb boldogságot véli.

 

Ez az, ami tetteinket előidézi.

Lelkünkben számos, egymással ellentétes erő él...

Különféle hitek, elképzelések, nosztalgiák, ambíciók...

Sokféle "szeretném ha", "jó lenne ha"...

 

De végül, mindig a Tett lesz az eredő.

 

Ez mutatja meg utólag, mi volt bennünk a legerősebb...

Mi volt az a "boldogság"...

 

Amiért minden más irányú késztetést áldozatul odadobtunk.