2010. augusztus 27., péntek

Minden Veled töltött pillanat, ajándék...






Kedvesem...

Nekünk, az Egymásnak ajándékozott pillanatokkal kell törödnünk...
Az órák, a percek, a mindig rohanó idő, majd törödik magával.


                                   €$@ß@



A szerelem, amely belőlünk fakad...




Milyen hamar belemerültünk a díszletek felállítgatásába...
De közben nem feledkethetünk meg arról...

Ami kapcsolatunk, gyémánt értékű lényege..!

Egyetlen dolog számít, amikor földi életünk végére érünk...
Hogyan szerettünk, jól csináltuk-e..?

Milyen volt az a szerelem, amely belőlünk fakadt..?


                                              €$@ß@


Jöjj Velem...





Egy augusztusi napon érkeztem, s megfogtam kezed...

Szemeidbe nézve azt mondtam.. 
Jöjj Velem..!

Jöjj Velem, s megmutatom, valóban ki vagy...

Megmutattam, hogy fényt szülhet az alkonyat.
Sötét mélyből, égbe vezetlek...
Fel a végtelenbe...
Ahol csillagok táncolnak, ahol szól az égi zene... 
Te csak ragyogsz...

S érzem, csillag lehetek Én is, ha Veled vagyok.

Eltűnő nappal érkeztem, s megfogtam kezed...
Ki vagy?

Honnan jöttél Királynőm..?

Kérdezem...
Mit mondanak szemeid nekem?

Csak néztél Rám, vad táncot keltve szívemben.

Némán szóltam hozzád, szemeim Rád szegezve...
Lágy szellő vagyok, ki elvisz innen a fellegekbe...
Esti fuvallat, ki simogat, s mindig, csak becéz Téged...

Aki boldogságot hoz, ha szomorú a szíved.

Elviszlek messzire, de csak ha önként tartasz Velem...
Fogd a kezem, a Te kezed, már Én sem engedem.
Így megyünk az álmaink felé, ami meseszép...

Ketten, mindig együtt, ragyogó csillagként.


                                                                   €$@ß@