Éjszaka ló lépésben, hol verdánk aranyos
fapados…
Ide lecsorgunk délre éppen, utunk a
huszonhatos.
Turul tárul elénk, szárnyain röppenünk
vissza a múltba…
Mikor szobrot emeltek Szent Jánosnak, ki
korát felülmúlta.
És ha tovább úszunk le a folyón, miről
csukát is neveztek el…
Belénk égett, hogy minden időben, minden
időben viselni kell.
Itt van a legtöbb, sarok, itt forrnak a
legjobb sörök…
Itt születnek a legszebb sorok, a Tisza
partról, ami örök.
Kis ország ne légy szomorú, mindenki
szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink
édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra
szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a
világ a világ a világ közepe.
A fák alatt pihen a pincesor, mihez
asszisztál a vén Sajó…
Itt hétköznap is folyik a bor, és 603
hang hallható.
De csitt, az Alföld közepén, elindult
valami moraj…
Máshol mindenki verhető, de itt
verhetetlenné vált az olaj.
Régi országunk közepén, hol majd kezedet
fogom…
A Katalin 2 mi csendben oson, vígan a
Káka fokon.
Csók csattan mamut fenyő alatt, két
karom erős satu…
Hogy a zebrán a zebrába megyünk, megsüvegelni
Tessedik Samu.
Kis ország ne légy szomorú, mindenki
szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú,
gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra
szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a
világ a világ a világ közepe.
Kis ország ne légy szomorú, mindenki
szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú,
gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra
szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a
világ közepe.
Kis ország ne légy szomorú, mindenki
szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú,
gyermekeink édesanyja maradj.