2015. november 15., vasárnap

Tájról-tájra...






Éjszaka ló lépésben, hol verdánk aranyos fapados…
Ide lecsorgunk délre éppen, utunk a huszonhatos.
Turul tárul elénk, szárnyain röppenünk vissza a múltba…
Mikor szobrot emeltek Szent Jánosnak, ki korát felülmúlta.
És ha tovább úszunk le a folyón, miről csukát is neveztek el…
Belénk égett, hogy minden időben, minden időben viselni kell.
Itt van a legtöbb, sarok, itt forrnak a legjobb sörök…
Itt születnek a legszebb sorok, a Tisza partról, ami örök.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

A fák alatt pihen a pincesor, mihez asszisztál a vén Sajó…
Itt hétköznap is folyik a bor, és 603 hang hallható.
De csitt, az Alföld közepén, elindult valami moraj…
Máshol mindenki verhető, de itt verhetetlenné vált az olaj.
Régi országunk közepén, hol majd kezedet fogom…
A Katalin 2 mi csendben oson, vígan a Káka fokon.
Csók csattan mamut fenyő alatt, két karom erős satu…
Hogy a zebrán a zebrába megyünk, megsüvegelni Tessedik Samu.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ közepe.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…
Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.
Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

                                                 MCL