2009. november 1., vasárnap

Jobb csalódni, mint nem szeretni!

Igazságtalan világban élünk.




Hazug és gyáva világ ez, mert nem adhatod ki magadból, neved felvállalásával azt, ami a szívedet nyomja.
Becsapva, megfélemlítve élni azért, hogy érzéseid ne mutathasd ki, árulás minden ellen.
Árulás az élet nagy adományai ellen.
Árulás a szerelem ellen.
Árulás, egy boldogabb jövőben vetett hit ellen.
Amikor egy olyan papír aláírására kényszerítenek, ami felér egy halálos ítélettel.
Egy ember, aki aláírja saját halálos ítéletét, nonszensz.
Felfoghatatlan, mégis megtettem!
Azért, mert megpróbáltam küzdeni, valami olyanért, amit már réges-rég elveszítettünk.
Küzdeni az igazságba vetett hitért, küzdeni az „elmúlás” ellen.
Ideje lenne észrevennünk:

 Még mindig jobb csalódni a szerelemben, mint egyáltalán nem szeretni.

A hatalom sok mindenre képes, de végre észre kellene venni, nem biztos, hogy mindenbe bele kell szólnia.
Főleg nem az érzelmekbe.
Parancsra szeretni, vagy nem szeretni, kitörölni a szerelmet, ez igen csak középkori gondolkodásra vall.
Ha ez a demokrácia, akkor ez nem az én demokráciám.
Az, hogy megbolydult a világ körülöttem, mint egy méhkas, arról csak én tehetek, de Én akartam, hogy így legyen.
De ne akarják mások irányítani tetteimet, azokat csak az én érzelmeim irányíthatják.



Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,

Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,

Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,

Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed, és

Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat.

Jelen, Múlt, Jövő!

Ha vissza tudnék menni az időbe, megtenném.

Akkor is, ha ettől megváltozna az életem.
Mindenkin nem lehet segíteni, nem is akarnék, de azokon, akik a szívemhez közel álltak, vagy állnak, megtenném.




Bármilyen kilátástalannak is tűnik a helyzet,
Bármilyen harc dúl a lelkünkben,
Mindig van választásunk
Ezt az élettől tanultam
Ami, eddig mindent megadott nekem,
Döntéseink alakítják a sorsunkat,
És rajtunk múlik, melyik úton indulunk el.

Bármit is tartalmaz a jelen pillanat, fogadd el, mintha magad választottad volna azt!
Mindig vele működj, s ne ellene!
Tedd barátoddá és szövetségeseddé, ne pedig az ellenségeddé!
Csodálatosan át fogja ez alakítani az egész életedet.
Hagyd abba önmagad és partnered bírálgatását!
A legnagyobb mértékben azzal mozdíthatod elő kapcsolatod megváltozását, ha társadat teljesen olyannak fogadod el, amilyen, anélkül, hogy megpróbálnád őt kritizálni vagy megváltoztatni.
A nyugtalanságot, a szorongást, a feszültséget és az aggódást - valamennyi a félelem különböző formája - a túl sok jövő és a nem elegendő jelen okozza.
A bűntudatot, a megbánást, a neheztelést, a sérelmeket, a szomorúságot, a keserűséget és a nem megbocsátásnak valamennyi formáját a túl sok múlt és a nem elegendő jelen okozza.
Ne törekedj arra, hogy megszabadulj a vágytól, vagy hogy elérd céljaidat!
Légy jelen!
Légy ott, ahol vagy, ám az elme őreként!