2010. október 29., péntek

Élünk, ölelünk, szeretünk...






Élünk, ölelünk, szeretünk…

Ringat minket egy olyan folyó…
Ahol a nesz a hullám…
A pillantásunk a forrás…
Az ajkainkon a csók a csobogás.
Folytassam..?

Élek, ölellek, szeretlek…

Te is folytasd…

Végre élj, ölelj, szeress…

Úgy, ahogy Én szeretlek…
Mint medréből kilépő folyó…
A mindent magával sodró.

Légy Te is tengereken ébredező hurrikán…

Ragadj el, fojtogasson öled…
Küzdeni akarok az életünkért…

Mert Te vagy nekem az életet adó óceán.

Élsz, ölelsz...

S végre Szerethetsz...

Úgy ahogy Én Szeretlek...


                                        €$@ß@



Vigyázz a jeleneddel...





A tegnap, csupán egy mában született álom...
A holnap nem több, mint a mostban elképzelt látomás...
Minden mögöttünk hagyott nap a boldogság álma...

S a holnap, nem több, mint a remény csillogása.

Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a jeleneddel...

                                 €$@ß@