Csapzott arccal nyomkodom azt a fránya telefont…
De így is hangosan zörög.
A zuhany a hátamat perzseli…
Mint ajkamat az elszenesedett pirítós.
Így szól a lány… Gyere már..!
Jó, csak egy pillanat még.
A fogkrém is az arcomra fagy… Na, merre vagy..?
A tubuson nyomok még.
Ne tépd a szádat angyalom… Ma rád hagyom.
A lelkem így is fáj nagyon.
Hisz, balról fújt a szél egész nap…
Ezt nem gondoltad át..?
Egy édes szóval, eltalálsz... Ha rám találsz.
Az ágyban megtalálsz.
Az első tócsa pont a lábam alá vándorolt...
Persze kigáncsolt.
A sárga ingem zöldre vált...
A lámpa is más színt adott. Egy jelzőlámpa volt.
Szól a lány... Hol vagy már..?
Jó, csak egy pillanat még
E szép nap pírja még az arcomon ég... Na, merre vagy..?
Az esőre várok Én.
Míg álmodozva, máshol vagyok...
Hol a gyalogkakukk sem ússza meg szárazon.
A préri farkas szerencsés flótás...
De ez csak egy kép, más.
Ezért kérlek, hagyd meg nekem ezt a látomást.
