2010. november 24., szerda

Az Én szivem...





Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodj...
Mekkora vihar vesz körül...
Inkább mondd a Te viharodnak...

Egy Szerető Szív áll mögöttem..!


                                              €$@ß@

Soha nem feledném ezt a valóságot..!



Gyönyörű az élet, bár néha nem értem.

Voltak percei, mit nem kellett volna megélnem.

Én tehetek róla..?
Tudom, hogy Igen..!

De sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem.

Az Enyémben van minden...
Szépség és varázslat, gyötrelem, s néha iszonyat.
Kaptam benne vágyat, szerelmet és álmot...

Soha nem feledném ezt a valóságot..!

Sokszor volt fájó, csúfos az egész...
De talán most a rossz, a múlt...
Ködbe vész.

Most talán már jó lesz minden pillanat, valóra válhat egy meseszép gondolat.

Így kell már lennie..!

Elég volt a rosszból, a titkolózásból épített napokból..!


                                         €$@ß@

Okot adtunk rá...





Semmi sem félelmetesebb a kételkedésnél.

A kételkedés, embereket választ el egymástól.

Olyan méreg, ami barátságokat porlaszt szét...

Kapcsolatokat darabol fel.

Tüske, ami irritál és sebez...

Egy lőszer nélkül ölő fegyver.

 

                                          €$@ß@

Szavak nélkül...





Néha szavak nélkül kell megbocsátani.

Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat...

A jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit.
Jelekkel felelni a jelekre.

Felejteni ott, ahol feledésre van szükség...

Megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra.
Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában...
Intelligens és leleményes.

Alázatos, s talán legfőképpen alázatos.

                             €$@ß@


Zita az Én Igaz Társam...



Azt a Nőt kerestem szüntelen…
Kinek szívében, az Én szívem ragyog.

Fénylő szemébe belenézve…
A földre szállnak a csillagok.

Nyitott szívvel, Vele élni boldogan…
Hinni csodában, szépben, jóban.

Megérni, hogy bízni lehet még…
A kimondott emberi szóban.

A békét keresem szüntelen…
Fáradhatatlanul, ebben a harcba.

Szeretnék ébren is álmodni…
Mosolyt ébreszteni minden arcban.

Felitatni tengernyi könnyet…
Mindenkihez, egy-egy jó szót szólni.

Szeretetből pazarolni, s csak pazarolni…
Felém nyújtott kezed megfogni.

Egy embert kerestem, s találtam…
Aki érzi, mire vágyom.

Felé nyújtott kezem megfogta…
Mert Ő, Zita az Én Igaz Társam.




           €$@ß@