2010. november 24., szerda

Zita az Én Igaz Társam...



Azt a Nőt kerestem szüntelen…
Kinek szívében, az Én szívem ragyog.

Fénylő szemébe belenézve…
A földre szállnak a csillagok.

Nyitott szívvel, Vele élni boldogan…
Hinni csodában, szépben, jóban.

Megérni, hogy bízni lehet még…
A kimondott emberi szóban.

A békét keresem szüntelen…
Fáradhatatlanul, ebben a harcba.

Szeretnék ébren is álmodni…
Mosolyt ébreszteni minden arcban.

Felitatni tengernyi könnyet…
Mindenkihez, egy-egy jó szót szólni.

Szeretetből pazarolni, s csak pazarolni…
Felém nyújtott kezed megfogni.

Egy embert kerestem, s találtam…
Aki érzi, mire vágyom.

Felé nyújtott kezem megfogta…
Mert Ő, Zita az Én Igaz Társam.




           €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése