Sokszor van úgy, hogy írnék...
De nem megy.
Mint az ablakon a verdeső eső ha szétcsorog...
Úgy futnak szét előttem a monitoron a sorok.
Fennakadok az első soronon...
Százszor újra kezdem, egyszer se folytatom.
Mint a tévében a bamba műsorok...
A képre bámulok s gondolatban feléd kalandozok.
Éljen minden, ami érdektelen, amire nem kell odafigyelnem...
Amire úgy meredhet a szemem, hogy közben Téged les a szívemben.
Megfordítottad bennem a világot...
Kifelé nézek és befelé látok.
€$@ß@
