Mondj igent.

Tudnál-e csendesen hozzám bújni...

Esténként kedvesen átölelni...
Hallgatni a madarak énekét...
Megcsodálni a fényt  a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni...

Egy szúrós fenyőfát megölelni...
Élvezni a pillangók táncát...
Átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől...

Könnyezve sírni az örömtől...
S kitárni felém a szívedet...
Megsimogathassam a lelkedet?
Mondj igent.

S akkor, a boldogság egyszer majd rád talál...

Tudnál-e egy szempárból olvasni...

Benne a csillagot meglátni...
Egy érintéseddel átadni...
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni...

Alamizsnát, ha kell elfogadni...
Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni...
A földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni...

Színét és illatát megérezni...
Szirmait boldogan megcsókolni... 
Beteg állatot megsimogatni?
Mondj igent.

S akkor, a boldogság egyszer majd rád talál...

Tudnál-e dalt hallani viharban...

Melegedni szivárvány sugárban...
Meghallani csendben a szív szavát...
S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek...

Nem sírni akkor, ha elfelednek...
Köszönni, ha nem köszönnek...
S tanulni abból ha megköveznek?

Tudnál e sötétben fényt keresni...
Szavak és tárgyak nélkül szeretni...
Legyőzni izzó tűz parazsát...
Szeretni engem, vagy bárki mást?
Mondj igent.

S akkor, a boldogság egyszer majd rád talál...

                                                                                              €$@ß@

Milyen is az örök szerelem? Létezik-e egyáltalán?

Az Én válaszom...

Igen.

De...

Az igazi szerelmeddel, csak ritka esetben élhetsz együtt.

Az igazit szereted annyira...
Hogy magadat mögé helyezed...
Ha az Ő érdekei úgy kívánják...
Ha kell, elengeded...

De úgy sem teszed.

Vagy álmaid, vágyaid ellenére nem is kezdesz Vele.

De úgy is megteszed.

Mert képtelen vagy elfelejteni...
Mert félsz, hogy nem láthatod többé...
Vagy csak nagyon ritkán láthatod...
Nem vehetsz részt az életében.
Pedig ez minden vágyad...

Ez igazi szerelem...

Mert képes vagy lemondani róla, elengedni.
Tényleg képes vagy rá?

Mert Én nem.

Persze akivel együtt élsz, azt is szeretted...
Lehet, hogy még szerelmes is voltál belé...
De idővel szeretet, barátság...

Megszokás vagy unalom váltja fel a nagy szerelmet...

Neked maradnak az álmaid.
Álmaidban felhőtlenül boldog vagy...

Mert Ő veled van...

Csak rád nevet...
Csak neked csillog a szeme...
Akkor csak Téged szeret.

Ha lefekszel, az Ő arcát látod, és Vele ébredsz...

Nappal vágysz utána, esetleg még sírsz is...
De a láthatatlan könny...
Mindig ott fog csillogni a szemed sarkában.
Ha kaptál Tőle valamit...
Néhány percet...
Akkor az emlékeidnek élsz...

És százszor, ezerszer köszönöd Neki...

Mert Életet adott vele.
Úgy érzed, a szíved megszakad a fájdalomtól...
De dobog és szeret rendíthetetlenül.
Mindig keresed magadban a választ...

Mivel hódított meg...

De a talányokra nincs felelet..
Nem tudod, miért...

Csak azt, hogy szereted.

Feltétel nélkül.
S vakon bízol a lehetetlenben...

Hogy egyszer mégis...

S csak vársz, reménykedsz...
Égve tartod a tüzet...
Mert lehetetlen feladni...

Mikor ez az, amit mindig is akartál...

                                                        €$@ß@

Az érzés a fontos...

Sokan gyorsan és gyakran kimondják...

Szeretlek.

Mások ritkán megfontoltan...
Melyik a jobb, melyik a hihetőbb, az igazabb, azt kérdezem...
Az amelyet előbb éreznek, mint ahogy kimondanak.

Az ami átüt...

Időn, téren, csenden...

A szó, csupán a gondolat szülöttje...

Gyakran elfed, takar, belep, olyan, mint ruha az emberen.

Az érzés a fontos, az ember, a szó csak köpönyeg...

                           €$@ß@ 

Csak szeress...

Egész földi létezésünk a szeretetről szól.

Ezért vagyunk itt, ezt kell megtanulnunk.
Az összes többi dolog oly lényegtelen...
S oly nagyon eltörpül e mellett.

Szeretetre vágysz.

Adni és kapni akarod, s ha szeretsz és szeretnek...
Az élet összes útja rendben van.

Szeretet nélkül olyan vagy, mint a fuldokló...

Néha-néha levegőhöz jutsz ugyan...
De a végkimenetelét, már előre tudod.
Szeretet nélkül élő halottak vagyunk, semmi több.
Szeretet nélkül kihűlünk, megfagyunk, elveszünk.
Miért van mégis úgy...

Minden ember szomjazik a szeretetre...

Mégsem mer belemerülni, elveszni benne.
Miért van az...
Ha becsöppen az életébe a szeretet érzése...
Azonnal aggodalmaskodni kezd?

Mint mindent, a szeretetet is önmagaddal kezd.

Ha Te tudod, hogy milyen sok kincsed van...
Amit megoszthatsz a többiekkel...
Ha Te tudod, mi az, amivel csak te rendelkezel, senki más...
Ha Te szereted és tiszteled magad...
Alázatos vagy magaddal...
Elmerülsz saját létezésed csodálatába...
Erődbe, bátorságodba...
Akkor tudsz szeretni és szeretve lenni.

E nélkül csak szükségletet pótolsz...

Csak a magány előli menekülést hívod majd szeretetnek.
Olvasd el a két mondatot és gondolkodj el rajta...

Szeretlek, mert szükségem van rád.

Szükségem van rád, mert szeretlek.

Melyik a szeretet szerinted?
Ha a szükséget hívod szeretetnek...
Abban a pillanatban elillan, ahogyan a szükség megszűnik.
Ez nem szeretet.

A szeretet cél nélkül való...

Egyszerűen csak VAN.

Nem érted miért.
Nem tudod honnan jött és hova tart...
Csak átölel, beborít, erőt ad, önbizalmat, hitet...
Hogy érdemes élni.
Félünk szeretni és szeretve lenni.

Mert a szeretet teljes önfeladás...

Leomlik az összes fal, amit eddig oly szorgosan építettünk.
A szeretet teljes kitárulkozás.
Teljes odaadás.
Önmagunk megmutatása...
A magunk valóságában, mélységében.

A szeretetben csak Te vagy, minden álarc nélkül.

A szeretet nem nézi, hogy viszonozzák-e vagy sem...
Önálló életet él.

S ha nem aggodalmaskodnál azon...

Viszont szeretnek-e vagy sem...

Hatalmas energiával tölthetne fel!

Nem érdekel, mennyire mer megnyílni a másik,
Mert tudom, hogy a nyíltság nyíltságot vonz.
Az álarcnélküliség őszinteséget.
Az odaadás odaadást.
A szeretet bátorsága a szeretet bátorságát.

Merj szeretni és szeretve lenni!

Ne törődj semmivel!

Merülj el benne, amikor teheted...

Mert minden pillanattal, amikor védekezel ellene...
A saját létezésedből veszed el ezeket a pillanatokat.

Merd kimondani...

Mert ahogyan neked szükséged van erre a csodálatos szóra...

Úgy Nekem is.

Tudod úgy is, hogyan reagálok rá.
Ne törődj semmivel és senkivel...

Csak szeress!

                                            €$@ß@

A lélek zenéje...

Biztos tapasztaltad már egy jó beszélgetésnek...
Egy meghitt együttlétnek...

Egy szerelmes ölelésnek, mintha zenéje lenne.

Szinte hallani lehet.
Nem füllel.

Lélekkel.

Ahol nincs harmónia, ott összevissza fecsegnek.
Rumli van, zűrzavar.
Ahogy egy zsebünkben felejtett mobiltelefon rögzíti néha...
Hallgasd meg, milyen hangzavarban élünk...

Ha nincs közöttünk szeretet.

Mint egy majomházban...
Mindenki fújja, rikoltja, darálja a magáét.
De ha ez egy baráti beszélgetés!
Hallgasd vissza!

Az egymásra figyelő emberek csendjét...

Jókor megszólaló mondatait.
A nevetéseket.
A hang erejét.

Amikor van miről beszélni, megtelik lélekkel a levegő.

Zenéje van egy jó beszélgetésnek.
S jó összerezgése van minden valódi találkozásnak.
Ezért van az, hogy egy meghitt beszélgetést...
Egy társalgást...
Amelyekben lélek volt...
De még egy jó könyvet sem felejtesz el.

Mert a zenéje megérintett...

Benne marad a füledben...
S vissza tudod idézni, sok év múlva is.
Ilyenkor ez a csikorgó, zűrzavaros, őrült életünk...

Egyszerre csak megszépül, és értelmet kap minden.

S észrevétlenül suhan az idő.
Ez a "jó együtt lenni" élménye.
Szóljon hát a zene!

Hallod?

S most lassan ....
Lassan és türelmesen....
Szavakról szavakra...
Fejezetről fejezetre próbáljunk meg táncolni....

Együtt.

Te is akarod...?

Mondd, hogy Te is akarod, akarod a csodát...
Bár nem tudod mi ez, s nem érted az okát.

Mondd, hogy Te is akarod, hallani a hangom...
S egy szép napon, kezeddel simítani arcom.

Mondd, hogy Te is akarod, kimondani egyszer...
Amit szíved dalol, de megvallani nem mer.

Mondd, hogy Te is akarod, álmodni a szépet...
S hogy álmod ne vigyék el a gyorsan múló évek.

Mondd, hogy Te is akarod a szeretet-fáklyát...
Aminek Te táplálod, égig érő lángját.

Mondd, hogy Te is akarod, miről mesél szemed...
S nem hagyod, hogy megfosszon, Tőle józan eszed.

Mondd, hogy Te is akarod, de hallgasson a hangod...
Szíved tiszta énekét, mutassa az arcod.

Mondd, hogy Te is akarod, néma könnyel kérni...
Nem akarsz csak létezni, szeretnél már élni.

Mondd, hogy Te is akarod, amit Én szeretnék...
Több legyen mint álom, s ne csak múló emlék.

Mondd, hogy Te is akarod, hogy kedvesednek lássál...
S megadhassam mindazt, amit Tőlem vártál.

Mondd, hogy Te is akarod, hisz ugyanazt érzed...
Bevallanád bűnöd, de nem találod vétked.

Mondd, hogy Te is akarod, de ne mondd soha többet...
A kimondott vágyak, Édes álmot ölnek...

Mondd, hogy Te is akarod, amit súgok Néked...
Mindig Veled maradok, mert szívemből szeretlek.



Amit el akarok mondani a szerelemről...
Nem az, amit érzek vagy gondolok.

Amit érdemes kimondani, az ott van, a lelkünk mélyén.

S, ha valóban találkozni akarunk...
Csakis ott találkozhatunk, lelkünk legmélyén...
Mert ott összeérünk.

Az igazi találkozások ott történnek.

                           €$@ß@

Te vagy...

Versem, nem vallomás csak alkotás...
Mindenkinek szól és senkinek sem.

Teneked is és Teneked sem...

Üzenet sem és rejtelem sem.
Nem csábítás nem ámítás...
Nem rábeszélés nem kibeszélés.

Nem akar semmit csak ezt a semmit.

Nem kell komolyan venned s nem lehet félretenned.
Nem szabad zokon venned s nem kéri rokonszenved.
Nem lehet szaván fognod s nem lehet megtagadnod.

Nem is kell rá felelned csak nem lehet feledned.

Virág mit bárki leszakít de amiből kinyílt a vágy.

A mag azért Te vagy.

                                                           €$@ß@

Álom...

Álmot szőtt körém az élet...

Álmot, miben megtaláltalak Téged.

Álmot, melyben kéz a kézben...
Forró csók s gyengéd érintésben, szívünk egy ritmusra jár.
Álmot, melyben az idő megáll, nem halad.

Álmot, amiben a szerelem örök, s nem csak egy pillanat.

Álmot, ahol a gond, a baj elkerül örökre...

S vágyakkal teli élet vár együtt, mindkettőnkre.

Álmot, mely örökké tart, s nem ébredek fel soha.
Álmot, melyet Veled álmodni így, az maga a csoda.
Álmodom tovább, álmaimat még egyedül...

S várom, hogy egyszer majd Veled beteljesül.


                                                                                                        €$@ß@

Emlékezz Rám...

Emlékezz Rám, hogy vissza találj...

Hol tiszta a vágy, ott nincs akadály.

Falak omlanak egy érzés körül...

Az élet ha ébred, a lélek örül.

Ne mondd, hogy nincs az, mit nem lát a szem...

Ne mondd azt Rólam, hogy nem létezem.

Keress a csendben, s szólíts meg bátran...

Légy majd egyszer, hűséges társam.

Emlékezz Rám, szívem Érted ragyog...

A fényem ha érint, Én Veled vagyok.

De vakon szőtt álmok között, sose keress...

Egyet tegyél csak, mindig szeress.

Fogadj el kérlek, Én melletted állok...

Hogy átadjak néked egy igaz világot.

S ne hidd, hogy ezzel csodát teszek...

Csak szívembe írom be, Királynőm neved.

                                                        €$@ß@