Néha elég egy pillanat...

Nem tudom Neked adni a napot...

De tudok adni egy pillanatot...

Mikor megállíthatod a rohanó időt...

Kiszakítva belőle minden erőt.

                                  €$@ß@

Mindenütt ott vagy...

Minden reggel az óracsörgésben, a Te hangod tűnik fel éppen...
Csak egy pillanat, aztán a kávém vagy, ízed már a számban érzem.

Majd vízzé válsz, mi mossa a testem, egy piciny csepp táncol az ajkamon...
De letörlöm, s már a kendőm vagy, szemeid tükrében borotválom az arcom. 


Már nem kereslek, hiszen mindenütt ott vagy...
 
 

                                           €$@ß@

 

Útra készen...

Csomagoljunk, legyünk útra készen, mielőtt minden eltörik egészen...
Hisz oly kevés mit vinni kell, egy ,,megérte'' egy ,,hinni kell''.

Egy szerelemtől fényes pillanat a sárba süppedt kő alatt...
A sötétben egy résnyi fény, élétől megsebzett remény.

Mert valami végérvényes rend kell, ha nagy útra készül már az ember...
Tudván, hogy akkor sem néz hátra, ha Nevét valaki még egyszer kiáltja.

                                                €$@ß@

Rám találtál, s Én is megtaláltalak...

Mellkasomra hajtod fejed, két karom oltalmazón ölel...
Hallgatod a szívverésem, dobbanásaikra a Te szíved felel.

Szinte ringat a pillanat varázsa, csendbe burkolódznak a szavak...
Pedig elmondanám, amit azóta érzek, mióta Rám találtál, s Én is megtaláltalak.

Megmutatnám a szürke hétköznapok, hogy váltak ünneppé, csak attól, hogy létezel...
De csak néma csókokkal érintem az ajkad, s e csókokra ajkad csókokkal felel.

Hangtalanul öleljük egymást, most csak lélegzetünk zihál...
Ahogy tűzként áramol vérünkben, az egyre jobban felkorbácsolt vágy.

Úgy érzem a Részed lettem, csak Általad létezem...
A végtelent is megnyitotta előttem ez a Szerelem.

                                         €$@ß@