Tiltott csillagot szerettem, ki a partra űzve ott hagyott...
Az égi semmi habja elkapott, játszott Velem, s visszadobott.
Nem is tudom, miért vezekeltem, mint minden, szisszenő talány...
Ne futottam Előled, ki lenn a parton, e süppedő parton Rám talált.
S nem féltél Te sem, nem futottál Előlem, inkább csitítottad a szenvedést...
Könnyes szemeddel szorítottál magadhoz, merészen, mint a kést.
Vakmerő voltál, Magadnak ítéltél, mint holtak lenn az éjszakát...
Vállam segítette gyenge vállad, ha Magad már nem bírtad tovább.
Én nem kívántam megszületni, a semmi szült és szoptatott...
De Te szeress szenvedéllyel és kegyetlen, mint halottját az itt hagyott.
€$@ß@
