Titkaink... IV.

S hideg kezem érintésétől, tested borzongva megremeg…

Élve is új életre kél. De csitt, csak csitt!

Jön még érintésre érintés… Jéghideg kéz…

S újra érintelek, ismét, s ismét...

                                              €$@ß@

Addig vagy fiatal... Meddig is..?

Az ember mindegy hány évet élt meg, a csodára szomjazik...

Elámul a csillagok örökkévalóságán...
A gondolatok és dolgok szépségén.

Nem fél a kockázattól.

Gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap...

Szabadon örül mindennek.

Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid.
Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed.
Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed.

Addig vagy Fiatal...

Amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság a végtelenség hírnökeit.

Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz...

S hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.

                                         €$@ß@

Ha döntened kell...

A halogatás egyszerűen ostobaság.

Holnap ugyanúgy döntened kell, akkor miért ne tennéd meg már ma?

Azt hiszed, holnap bölcsebb leszel, mint ma?
Azt hiszed, holnap elevenebb leszel?
Hogy holnap fiatalabb vagy frissebb leszel, mint ma?
Holnap csak idősebb leszel, a bátorságod is kevesebb lesz.

Holnapra még több kifogást találsz.

Holnapra a halál egy nappal közelebb ér hozzád, és ettől csak még jobban megijedsz...
Még tétovább leszel.

Soha ne halogass.

Ki tudja?
A holnapot talán meg sem éred.

Ha döntened kell, akkor most azonnal kell döntened.

                                                   

Jusson időd mindenre...

Kedvesem...

Igyekezz úgy élni, hogy jusson időd...

Nevetni...
Mert ez a lelked legszebb zenéje.

Olvasni...
Mert ez a kötelességed alapköve.

Dolgozni...
Mert ez a sikeres életed ára.

Játszani...
Mert ez az örök fiatalságod titka.

Mosolyogni...
Mert ez az arcod legszebb ékszere.

Szeretni...
Mert gyógyítja a tested és a lelked.

S nem csak a Tied, de azét is, akit megajándékozol a szerelmeddel.

 

                                            €$@ß@

Csak áramolj, boldogan...

Ha szerelmet akarsz, tanulj meg úgy adni, hogy nem vársz érte semmit...

Még viszonzást sem.

Ha szerelmet akarsz, tanulj meg szabadnak lenni...

S szabadon hagyni.

Ha szerelmet akarsz, felejtsd el, hogy szerelmet akarsz...

Csak áramolj, boldogan.

Félelmek nélküli eksztázisban.

                                          €$@ß@

Titkaink... III.

Ruhánk lassan bontogatja, buja vágyunk...

Egy érintés, majd csókot csók követ, nincs megállás...

S nincs olyan, hogy most már elég...

Mert fogja kezünk, s vezet minket az élvezet...

                                           €$@ß@

Tudod, hogy tudom...

Tudod, hogy minden porcikáddal, minden sejteddel, minden csepp véreddel szeretsz...

Forr benned a szerelem, de még nem szabad kimondanod.

Olvasok a gondolataidban, nem kell kimondanod...
Tudnod kell.
Meghatódsz az érzelmeimtől a gondolataimtól...

Akármi történik, amint Rámnézel, megszólal benned a hárfa...

A talpadtól az öleden át, a fejed tetejéig elektromos áram cikázik keresztül rajtad...
Megremegtet elgyengít.

S ha fejed tetejére állsz, akkor sem tudod kivédeni, kisebbíteni.

Legfeljebb dührohamot kapsz attól a Nőtől, aki Benned lakik.

Attól a vágyakozó, szerelmes Nőtől.

                                                €$@ß@

Mikor a tükör előtt álltunk...

Szótlanul álltál, míg a tükör előtt álltunk...
Arcodon, öröm rejtegette az önzetlen vágyakat.

Mosoly hagyta el ajkaim, s Te láttad rajtam...
Mi közben öleltek lágyan, gyengéd karjaim.

Szótlanul álltam, ahogy két szemembe néztél...
A világ csodájában távol, s még közelebb értél.

Mosoly hagyta el ajkaid, s Én láttam Rajtad...
Mi közben öleltek lágyan, gyengéd karjaid.

                    €$@ß@