Azok a hülye kifogásaid... 11. fejezet...

Ez lehetetlen...

Az a helyzet, valamire azt mondanod, hogy lehetetlen...
Nemcsak kishitűség...

Hanem nagyfokú arrogancia is...

Igen, jól olvasod...

Arrogancia...

Ha, egyáltalán tudod mit jelent...
De, nem írom ide a jelentését...
Keress rá magad, ha tudni akarod...

Ha olvasod ezeket a sorokat, úgy is megteszed...

Mert amikor azt mered állítani valamire, hogy lehetetlen... 
Azzal azt próbálod elhitetni magadról, másoknak...
A te tudásod határtalan...
Mintha olyan jól ismernéd a világegyetemet, hogy...
Biztosan kijelenthesd bármiről is, hogy az lehetetlen... 

Pedig még önmagadat sem ismered igazán...

Sem anatómiailag, sem lelkileg...
S ebbe beletartoznak azok az érzékszerveid is...
Amelyekre hagyatkozva határozottan ki mered jelenteni, hogy...
A te érzékelésed helyes...

Én többet tudok, már most rólad...
Mint amit te valaha, tudni fogsz önmagadról...

Még ha jelenlegi tudásod szerint...

Senkinek sem sikerült megvalósítania egy adott dolgot...
Tudod vagy sem...
Az is csak annyit jelent...

Az Emberiség jelenlegi tudása nem ismer rá példát...

A legtöbb célod viszont...
Amire a lehetetlen érkezik kifogásodként...
Azt bizony valaki már megvalósította... 
Ilyenkor persze jön a folytatás...
De ő nem normális...
Szerencséje volt...
Erre csak azt tudom mondani...

Akkor Te se legyél normális...

De ne úgy, ahogy te a haverjaid a barátnőid gondoljátok...

Adj te is esélyt a szerencsének... 

Mint ahogy Én tettem a múltban...
S teszem jelenleg is minden egyes napomon...
Meg fogod látni...
A szerencse, szeret olyan helyekre bekopogtatni...

Ahonnan munkaszagot érez... 

A lehetetlen, előttem gyenge kifogás...
Ugyanolyan üres, mint a többi kifogásod...
Én a helyedben megjegyezném az utolsó mondatom...

Az én szememben a lehetetlen nem tény, hanem vélemény...

                                 €$@ß@