2009. december 11., péntek

Szerelem végtelen folyó...




Szerelem végtelen folyó hajad a szélben a szél

árnyékában az árnyékod hűvösében a dombjaim

az utaim a testedből kinőtt faágak az

ágak lombja rajtuk ringató érés a hajnal

bíborában növekvő reggel a tengerek felett

öbleid gyönyörű kikötők fűz és éger

fehér nyírfák hajladozása szerelem

végtelen folyó fűvel behintett partjaid

hónaljad bársonya öled madárfészke

tél és nyár halál és újjászületés hullámok

hullámok ringása az égre dobott csendben

sós patakok forrása kinyílt pórusok mélyén

s a végső remegés büszke emelkedések

és a harangok mikor újra megkondulnak.

Még várj...




Még várj..., még van idő,
magasan jár a nap.
Ne tudja senki,
hogy csak álom ez,
álmodtál,
s én is csak álmodtalak.


Majd elcsitul körülöttünk a világ,
és szürke fátyol könnyű árnya
borul a tájra...


Akkor majd újra itt leszek.
Meglásd, a csillagok világát
borítja ránk az éj, s a képzelet.

A boldogtalanság lekűzdése...

Ha a boldogság a célod, akkor frusztrálva fogod érezni magad, teljesen ki fogsz fordulni önmagadból.
Ez azért van, mert a boldogság a természetes állapotod.

Egy magától jövő természetes érzés, ami a természetedből fakad.

Ha elég hosszú időt töltesz egy kertben mozdulatlanul, akkor előbb utóbb rá fog szállni a válladra, egy pillangó.
Ha türelmesen várakozol, akkor biztosan megtalál az a pillangó.
Ugyanilyen a boldogság is.
Lehet, hogy éppen zavaros hangulatban vagy, de ha állhatatosan vársz rá, mint egy pillangóra, akkor vissza fog térni hozzád.
Ha zavarodottan mozogsz, akkor elkergeted a pillangót.
A boldogságot is képes vagy elkergetni ha szorongsz.
De előbb utóbb vissza fog térni hozzád.

Mert a boldogság a természetes állapotod.

Tűzd ki inkább a boldogtalanság elkerülését célnak.
Ezen a téren van mit dolgoznia mindenkinek, hiszen állandóan ki vagyunk téve a külvilág negatív befolyásának.
És nem az a kérdés, hogy mitől leszünk boldogok, hanem az, hogy hogyan küzdjük le a boldogtalanságunkat.

A boldogtalanság elkerülése egyszerű. 
Általában mindenki tudja, és megérti azokat a dolgokat az életében, ami miatt boldogtalannak érzi magát.
Ha boldogtalan vagy, akkor meg tudod magyarázni önmagadnak, hogy miért vagy az.
Olyan nem létezik, hogy ok nélkül érzel boldogságot, vagy csak simán nem tudod, hogy miért vagy boldogtalan.
De ezzel szemben viszont úgy tűnik, hogy csak nagyon ritkán tudjuk eldönteni, hogy mi is tesz bennünket igazán boldoggá.
Könnyebben megállapíthatod, hogy mi miatt vagy boldogtalan, mint azt, hogy mi tesz boldoggá.

A boldogtalanság elkerülése nem jelenti azt, hogy el kell futnod a problémák elől.
Ez már megfutamodást jelent.
Ha elszaladsz a problémáid elől, lehet, hogy rövid távon nyugodtnak érzed magad, viszont nem fog magától megoldódni, semmilyen problémád amíg tudatos erőfeszítést nem teszel azért, hogy megold.
A boldogtalanság legyőzéséhez tehát az kell, hogy legyőzd a problémáidat.

Nem elkerülni, hanem megoldani.

Vannak természetesen elboldogtalanító élethelyzetek, amiket el tudsz kerülni egy jó döntéssel. 
Javaslom is, hogy ha úgy látod. valamilyen helyzetben, hogy neked nem előnyös benne maradnod, akkor a legjobban teszed, ha félre állsz.
Bizonyos élethelyzetekben nehéz kiszállni az áramlatból, ha egyszer belemásztál.
Ilyenek a családi konfliktusok.
Egy véletlenül elejtett rossz megjegyzés elég ahhoz, hogy utána évekig, vagy évtizedekig magadra haragíts valakit.
Ezért fontos, hogy mielőtt döntesz, jól gondold át és csak azután cselekedj.
Legközelebb mielőtt bírálnál valakit, gondold át magadban, hogy milyen következményei lehetnek ennek.

Légy alázatos.

Kezd el sorra megoldani az előtted álló kihívásokat, amint csak lehet, és figyeld meg, hogy mi okozza a boldogtalanságodat.
Ne tűzd ki a boldogságot célként, mert csalódni fogsz.
Ehelyett várj türelemmel és hagy hagyd, hogy a pillangóként repüljön oda hozzád.

Meg tudod csinálni!

Szerelem - Boldogság

Mindenki a boldogságot hajszolja,
de ehhez gyökeresen hozzá kell hogy tartozzon a szerelem?

A boldogság más mint az öröm.

A boldogsághoz hozzátartozik a küzdelem, a tudás, a teljesítmény.

A boldogság egy állapot, amikor minden elérhetetlennek hitt dologot elérhetőnek látunk és talán minden olyan célt elértünk amit kitűztünk magunk elé.
Ha elértük, újabb célok után megyünk és küzdünk értük talán a végtelenségig.
Célok mindig lesznek az ember életében, hiszen szeretünk küzdeni valamiért, ami fontos nekünk.

Érezzük a hiányát ha nincs, de ha mégis elér minket akkor megijedünk.

Aztán megszokjuk az érzést és amikor újra elmúlik fájva tekintünk vissza azokra a pillanatokra amikor érezhettük.
A boldogság elérhetővé válik, ha elfogadjuk önnmagunkat és környezetünket.
Megtanuljuk értékelni az élet apró örömeit, még akkor is ha ezek nehezen észrevehetők.
Éljünk a jelennek, felejtsük el a múltat és ne foglalkozzunk azzal mit hoz a jövő, éljünk a pillanatoknak.

Életünkben egyetlen szín létezik, mint valami festő palettáján, s ez ad értelmet az életnek és a művészetnek.

A szerelem színe.

A szerelem is egy állapot.
Gyönyörű és felemelő.

Élni valakiért, élni és élvezni az érzelmek hullámát és azokkal együtt sodróni.

Áldozatot hozni azért a valakiért akit szeretünk, önnmagunkra szinte rá sem ismerve.

Este hazamenni fáradtan egy nehéz nap után, ránézünk arra az emberre akinek az életünket adtuk és Ő elejt egy mosolyt.

Csupán egy mosoly, de néha a világot jelenti.

Érezzük, hogy érdemes volt hazasietni, érezzük, hogy számítunk valakinek, érezzük, hogy szeretnek és várnak ránk, tele érzelmmel.
És ez az érzés pótolhatatlan, semmi más nem helyettesítheti.
Tudjuk, hogy élünk valakiért, tudjuk, hogy mindez felelősséggel jár és mégis szabadabbak vagyunk mint valaha.
Egyszerűen tényleg csodálatos érzés, talán szebb ennél nincs.
Édes kín ez akkor is, ha viszonzatlan.

És igen, a szerelem és a boldogság párban jár.

Legyen kívánnivalód...

Legyen kívánnivalód.
Enélkül boldogságodban is szerencsétlen leszel.
A test lélegzik, a lélek vágyakozik.
Ha mindent megkapnál, kiábrándulnál a már megszerzettből, és még többre áhítanál.
Mert kell a léleknek, akár az értelemnek, egy kis megszereznivaló, ami élteti a vágyat és a reményt.
A boldogság csömöre halálos.
Az igazi boldogság éltet és reméltet.
Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is.
Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad.
Boldogtalan boldogság az övé.

Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem.

Szeretve és szeretve lenni




Megőrzöl e akkor is, ha fényét veszett csillagként, érdes felülettel simulok meleg tenyeredbe?


S mikor múltidéző szavaim sárgult lapok között, szégyenkezve bújnak elő némán szemlesütve?


Vagy tán észre se veszed a többi fényes kő mellett, hogy rideg lett számodra a szürke kavics könnye.


És nem hatja meg többé szíved, ha homályossá vált, annak az elhalványult kődarabnak kristálytiszta tükre?


Óvsz e majd, ha nem repül már a képzelet sem messze, és csak árnyékát sejthetem az egykor tűző napnak?


Vársz e majd olyan hévvel, ott a régi nyárfák alatt, mint mikor lángja gyúlt bennünk a nyári pirkadatnak?


Tudsz e majd szeretni, ha már nem érdemlem hited, mert eltékozlom akaratlan azt a földi boldogságot,


Mit kéz kezemben nyújtottál, mint egy olthatatlan lángot, hogy széppé tedd vele ezt a forrongó világot?


Szeretlek téged, bárhogy is érezz!

Most és mindörökre!


Mert itt belül ez a szív, olyan, mint egy nyitott könyv.


Gondolatot továbbít, de az érzések ott maradnak benne.

Mit is adhatsz?




Mert persze, tudom, a csillagokat is lehoznád az égről,
ha olyan kéri tőled, aki nagyon fontos számodra.

Csak azt tudod adni, ami, és aki vagy.

Nem adhatsz nyugalmat nyugtalanul.

Nem adhatsz boldogságot boldogtalanul.

Nem adhatsz örömet örömtelenül.

Nem adhatsz szeretetet önmagad szeretete nélkül.

Nem adhatsz békét békétlenül.

Nem adhatsz megértést, míg önmagad sem érted.

Nem adhatsz tanácsot, míg magaddal is tanácstalan vagy.

Nem adhatsz erőt erőtlenül.

Nem adhatsz derűt lemondással telve.

Nem adhatsz érintést tüskékkel tele.

Nem adhatsz ölelést zárt szívvel élve.

Nem adhatsz őszinte szót, álarcokat öltve.

Keresem az utam...






Látod, nincs mit mondanom, a napot, az órát sem tudom, csak várom, hogy üzend, hogy vársz.
Most nem ontom bátran, okosan a szót, a falon át hallom csak a rádiót ha erre jársz, engem itt találsz.
Ezer meg ezer éve keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart.
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart.
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.
És az a rádió úgy zokog, mintha szerelmet vallana, most nekem szól a legbutább dala.
Mert ugyanúgy hívlak most is, szánalmas hogy mindent elhiszek, hogy mennyire örülnék Neked.
Ezer meg ezer éve keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.
Tudom, hogy vár még rám, a Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem érthetetlen angyalnyelven.
Keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart.
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve keresem az utam, néha keresem a bajt, és keresem azt, aki engem akart.
Akinek engem küldött, kit nekem szánt az ég.

A magas ég.

Ahol a szíved, ott a kincsed is...


Ruganyos léptekkel érkeztél reggel, s akkor még nem tudtam, mit hoz majd az esti szél.
Könnyed hangon beszéltél, fejedet megdöntve különös szögben néztél felém.
Mindig így nézel.
A nap súlyos forgatagában nem foglalkoztunk vele mi lesz holnap.
Egyik perc a másik után kúszott a végtelen felé.
Emberek, lökdösődés nagy tömeg.
Az áradat elsodort minket egymástól.

,,Este beszélünk!"

Kiáltottad oda, aztán eltűntél.
Hűvös volt az este.
Nyár lévén titkon párocskák bújtak össze sötét kapualjakban, családapák siettek haza, gyerekek hallgatták az anyjuk ajkáról felcsendülő esti mese szavait.
Rögtön szót emeltek, ha anyjuk csalni próbált a szöveggel.

 ,,Anya nem így van"

Bánatosan lobogott a gyertyaláng az asztalon.
Szőke fürtjeid egy-egy szála megcsillant szőnyegemen.
Képtelenség nem lehet.

,,Anya, mondd, hogy nem így van!"

Kiáltottam fel magamban.
Nem lehet így.
Bárcsak mondtad volna, bárcsak szóltál volna.
Bárcsak tudtam volna hová indulsz, merre megy a busz veled.
Nem öleltelek meg.
Nem nyomtam csókot arcodra, Istenhozzádot sem suttogtam füledbe.
Mi emberek sokszor állunk némán s szavak helyett konokul hallgatunk.

,,Majd máskor elmondom neki"

Halogatunk mindent a végtelenségig, mintha ezer évig élnénk, és nem érne el minket a közös végzet soha.


Szőnyegemen térdepelve ezer és ezer könnyel, zokogással, dühvel, kétségbeeséssel átkoztam el a sorsot. Nem mertem igazán belegondolni és mégis újra meg újra ragadozóként lecsapva elmémre, belém hasított a hiányod.
Az álmaink, a közös tervek, az életünk darabjai úgy foszlottak szét, akár egy régi pergamen az érintésre. Egyszerre semmivé lett minden.


Bárhová néztem, mindenhol ott voltál, és még sem voltál sehol.
A Te neved is felkerült az égre, szép, szálkás betűkkel és én nem mertem felé nézni.
A csillagokban bujkáló tekintettel figyeltél mindent és mindenkit engem, de nem mertem rád tekinteni, mert tudtam, akkor összeroskadok.
Az ür, amit magad után hagytál, szétfeszítette lelkemet.
Nem múló fájdalommal újra és újra elsuttogtam a neved.

Bolond, gyermeteg szívem nem volt képes megbirkózni halálod gondolatával.
Az nem lehet, hogy többé nem vagy, hogy eltűntél, hogy nem intézel hozzám több mondatot, nem mondod el százszor.

 ,,Igen tényleg jól vagyok."

Most már saját művészetedben élsz tovább, a kusza vonalak és színek között, a naplód lapjain, a verssorok mögött.
Jelenléted árnyéka még itt vibrál a jelenben, de már a múlthoz tartozol.
Egy mondatod csendül fel éneklő hangon fülemben.

,,Nem kell hogy félj, könnyeid sem lesznek,
mért is aggódnál, tudod, hogy szeretlek"

S én mégis félek, könnyeim peregnek, de azért Te se aggódj, örökké szeretlek.

Reggeli 10 lépés...


Kelj fel.
Amikor csörög az óra, ne hezitálj a felkeléssel.
Amikor megszólal, azt jelenti, hogy vége az alvásnak, és azonnal fel kell kelned.
A napod sokkal jobban indul, ha határozottan kezded el.

Igyál vizet.
Szükséged lesz egy pohár vízre, amit az ágyad mellett tartasz.
Amint megébredtél azonnal igyál vizet.
Ez azért jó, mert újból visszaszoktatod a szervezeted az ébrenléti állapothoz.
Javaslom, hogy inkább tiszta víz legyen, és ne szénsavas.
Kerüld el az üdítőket is.

Gyümölcsök.
Kezd a napot azzal, hogy megeszel egy darab gyümölcsöt.
Legyen az alma, körte, narancs, vagy bármi.
Az a lényeg, hogy ezt rendszeresen tedd.
Ha gyümölcsöt eszel, egészséges tápanyagokat adsz a szervezetednek.
Így jobban fogod érezni magad a nap során.
Megfigyelhetted már, hogy az aktív dohányosoknak az első lépésük a nap folyamán az, hogy elszívják a cigijüket.
Ne legyen kifogásod arra nézve, hogy a gyümölcs drága.
A cigi is drága, akkor meg mi a probléma?
Legyél inkább gyümölcsfüggő, mint cigi függő!

Menj ki a napra.
Az a jó, ha olyan korán kelsz fel, amilyen korán csak tudsz.
Fontos, hogy utána menj ki a friss levegőre akár jó idő van, akár rossz.
A napfény életenergia, és feltölti az embereket.
Kezd úgy a napot, hogy feltöltöd magad a napfény energiáival.
Ez a frissesség, amit nyerhetsz, segít jobban összekapcsolódni a világgal.
Egy gyönyörű napfelkelte megtekintéséért érdemes korán felkelni.
Még akkor is érdemes, ha fáradt vagy, ugyanis előfordulhat, hogy sokkal, több energiával tölt fel, mintha aludtál volna még 3 vagy 4 órát.

Tervezd, meg a napodat.
Minél inkább tudod, hogy mit fogsz tenni a nap során, annál inkább leszel lelkileg nyugodt.
Szakítanod kell időt a tervezéshez.
Tervezd meg a napodat előre.
Menj végig képzeletben az egész napon, és tudatosítsd a szándékaidat arra nézve, hogy mit fogsz tenni bizonyos időpontokban.
Már reggel alkosd meg a terved, és tartsd is magad hozzá fegyelmezetten.

Ölelj meg valakit.
Az ölelés, jó az egészségnek és az emberi léleknek is.
Az emberek nagy többsége nem ölelkezik egymással.
Sokan a gátlásaik miatt, vannak, akik szégyellik, de fontos tudni, hogy az ölelkezés fontos.
A csecsemők akár bele is halhatnak abba, ha nem kapnak ölelést senkitől sem.
Nem kell idegeneket ölelgetned, elég, ha a családod tagjaival teszed ezt.
Még csak hosszúnak sem kell lennie az ölelésnek.
De fontos, hogy ez őszinte legyen és ne rituális.

Moss fogat.
Figyelj oda, hogy fogmosás közben jó alaposan tisztítsd a fogaidat, és a nyelvedről se feledkezz meg.
Legyen nálad ezen kívül valamilyen mentolos rágógumi, vagy tic-tac.
Mindig tartsd a fogaidat tisztán, és a leheleted is kifogástalan legyen.

Végezz testmozgást.
Itt az ideje, hogy megmozgasd magad.
A reggeli testmozgás nagyon jó az emberi szervezetre nézve.
Sokkal fittebben, és jókedvübben fogod magad érezni a nap során, mintha nem mozognál.
Többféle sportból válogathatsz.
Elmehetsz akár uszodába is.
Fél óra úszás, nagyon egészséges, vagy futhatsz is, kocoghatsz, sétálhatsz.
A legjobb, ha mindezeket a gyakorlatokat a szabadban végzed.
De ha rossz az idő, vagy túl hideg van, akkor se feledkezz meg a testmozgásról.
Akár esik, akár fúj, valamilyen testmozgást minden reggel végezned kell.
Ez a lényeg.

Kerüld a kávét.
A kávé egészségtelen akárki akármit is mondjon.
Lehet, hogy kávézol és elélsz akár 100 évig is.
Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy mennyire érzed magad fittnek és egészségesnek a nap során.
Ha megszoktad, hogy kávézol, akkor azt javaslom, lassan szokj le róla.
Igyál inkább teát.
Amúgy, a reggeli testmozgás, mivel beindítja a vérkeringést, ezért élénkítő hatása is van.
Ugyanazt az állapotot el tudod érni vele, mintha kávéznál.
Én inkább azt javaslom, hogy a testmozgást válaszd.

Vezess naplót.
Jegyezd le magadnak a nap során történt fontos dolgokat.
Vezess naplót az életedről.
Számtalan módja van ennek.
Írhatsz blogot, is, vagy használhatod a twittert is (www.twitter.com).
Rövid idő elteltével azt fogod észrevenni, hogy olyan dolgokat tudsz meg önmagadról és a világról, amiket el sem tudtál volna képzelni.

A másik jó hatása pedig az lesz, hogy egyre jobban élvezni fogod a rendszeres írást.

Nekem elhiheted...

Szeretni születtem Én...



E gondolatnak ott kellene égnie minden ember szívében...lelkében!

Mert valamennyiünknek van bűnös és büntetlen cselekedete...


Kérdezem én, melyik könnyebb gyűlölni vagy szeretni?


A gyűlölet mérgez.


Megmérgezi a lelket, megkeményíti a szívet, nem tudunk másokra tekintettel lenni, megbocsátani, másokat elfogadni...


S ez a jelenség nagyon gyakori manapság.


Ezek a gondolatok egy blog kapcsán jutottak eszembe...
Elégedetlenség,  az ami vezérel sok embert a gyűlölködésben...


Nézzük a szeretetet.


A szeretet tisztítja a lelket, meglágyítja a szívet, mások érdekeit is figyelembe tudjuk venni.
Képesek vagyunk megbocsátani...


Hát akkor mi a jobb gyűlölni vagy szeretni?


A gyűlölet vakká tesz.
Nem engedi másban meglátni a jót.
A gyűlölet elhomályosítja a tekintetünket, a másikban csak azt látjuk, hogy különbözik tőlünk.


Nem látjuk az igazságot!


A szeretet fellebbenti szemünkről a fátyolt , meglátjuk a jót s felfedezzük a másság szépségét.

Látjuk az igazságot.

Nagyhatalom a szeretet.
Jó, ha bennünk lakozik.


Csak az EMBER tud szeretni, csak az EMBER képes gyűlölni.

De az ember nem arra született, hogy gyűlöljön, hanem arra, hogy szeressen s szeretve legyen...
Minden ember ezt keresi, még az is, ki magának sem vallja be...


A szeretet teszi az embert emberré.




Kívánom!
Olyan új esztendőnk és hazánk legyen,
amelyben megpróbáljuk ezután egymást,
legalább úgy szeretni,
ahogyan eddig gyűlöltük!



A hit a világ mozgatórugója...




Az ember, aki hisz az álmaiban megvalósítja azokat,
Mert tudja, hogy képes véghez vinni terveit.
Aki úgy hiszi, nem tudja elérni célját, mert azt képzeli, lehetetlen.
Meg sem próbál tenni érte semmit.

Sokan összetévesztik a
naivitást a hittel.

Naivan, életképtelen vagy a mindennapok dzsungelében.
Hinni azonban magába foglalja a realitást csakúgy, mint a kockázatvállalást, mert van, ami belülről hajt.

Talán a remény, esetleg a vágy.

A HIT a reménynek az a formája, mely végkíséri életedet a tudatalattidban.
Hisz nem remélhetsz valamit a nap minden percében.
A HIT viszont lehet életed hajtóereje.
Segít felépíteni azt a világot, amiben élni akarsz.

A VÁGY mint érzés elsodorhat, ha képtelen vagy kordában tartani.
Viharossá teheti létedet.
Ám, ha szabadjára engeded ősi ösztöneidet.
A VÁGY olyan enegriát adhat, mely sikeressé tehet.

Csupán hittel nem élhetünk teljes életet.

Ahogy HIT nélkül sem.

Mégis, Ki vagyok Én?

Olyan vagyok mint a fény!

Kettős természetű, ha prizmát állítok az útjába, szivárvánnyá válok.


Kisebbségi komplexusos-exhibicionista, önbizalomhiányos-önelégült, önző-altruista, bizonytalan-határozott, vágyakozó-vágyelnyomó, lázadó-önfeladó, gyáva-vakmerő, impulzív-visszahúzódó, engedékeny-kemény, gyenge-erős, feltétel nélkül megbízó-bizalmatlan, kompromisszumkereső-konfrontálódó, vidám-komoly, vak-látó, megfutamodó-kiálló, hívő-hitetlen, idealista-racionalista, zsarnok-rabszolga, rab-szabad, odasimuló-elváló, analizáló-szintetizáló, szélsőséges, igazságkereső, kétkedő, utópista, tudat és tudatalatti, test és lélek, tűz és víz, ég és föld, minden és semmi, állandó változás és változó állandóság, menny és pokol; ördög és angyal, Jézus és Júdás és Pilátus és Kajafás és Nikodémus és Simon akit Péternek hívnak és Tamás a kettős és Máté a vámszedő és Mária és Mária Magdolna.

Mégis, Ki vagyok Én?

Rám ismersz?