Szívemben az érzés, megtalál...

Feléd száll, ismét gondolatom...

S lelkemből, elindul a vágy.

A pillanatok varázsával...

Szívemben az érzés, megtalál.

Könnyem folyik az arcomon...

S megpihen a barázdák között.

Érintésed hiányzik nagyon...

Mely szeretni, hozzám költözött.

                                            €$@ß@

Tudod Te is Én is...

 
Nem lesz könnyű... 
A körülöttünk élőknek, fájdalmasan nehéz lesz…
 
A nap minden percéért, meg kell küzdenünk...
 
De Te is Én  erre vágyunk…
 
Mert akarjuk...
 
Egymást...
 
Minden nap...
 
Örökre...
 
Együtt...
 
Mindenestül…

                      €$@ß@

Érzések...

Ahhoz, hogy az életben önmagunk lehessünk...

Szeretni kell magunkat.

Akkor minden magától értetődő lesz!
Egy ismert német költő írta…

"Itt ember vagyok, itt tudok létezni!"

Sajnos…

Még mindig túl kevesen adjuk meg egymásnak ezt a teret.

Nem csoda hát…
Ha légszomjat érzünk más emberek közelében.
De hogy tudunk…
Olyan légkört teremteni magunk körül…

Amelyben önmagunk lehetünk?

Egyszerűen úgy, hogy másoknak is teret adunk ahhoz…

Hogy saját maguk lehessenek, s elfogadjuk másságukat.

                                                   €$@ß@ 

Hozzád akarok bújni...

Hozzád akarok bújni, érezni illatod...
Átélni mindent, mit az Élet Nekünk adott.

Elbújni karjaid közt, hajadba túrva...
Csókolni nyakad, soha meg nem unva .

Kezed szorítva, szemed tükrén át... 
Érezni a csendben, szíved lágy ritmusát.

Hallgatni, hogy újra a nevem suttogod...
Átölelni Téged, s tudni, hogy Akarod!

Álmodban, karodban, vad álmokra lelni...
Csókolni reggelig, karodban ébredni .

Érezni, hogy bőröd a bőrömhöz ér...
Míg hajnalt fest az égre a bíbor színű fény.

                        €$@ß@

Érzések...

Mi, emberek, a magunkról alkotott elképzelést éljük meg...

Ahelyett, hogy önmagunkat, igazi énünket élnénk.

Az önértékelés azt is jelenti...
Hogy megértjük, mi a feladatunk a világban...

Milyen jövő felel meg nekünk.

Sok ember teljesen hamis mércét használ...
Önmaga értékeléséhez.
Azt hiszi, hogy csak akkor becsülheti magát...

Ha már elért bizonyos eredményeket.

Ha nem teljesíti...

Ezeket a gyakran kívülről ráerőltetett célokat...

Elítéli magát, gátlásokat alakít ki magában...

Holott el kellene fogadnia önmagát.

Csak akkor jöhetünk rá...
Hogy mi a feladatunk a világban...
Ha tényleg olyannak értékeljük magunkat...

Amilyenek valójában vagyunk.

                         €$@ß@

Érzések...

Meg kell tanulnunk kapcsolatban maradni...

A felszínre törő érzéseinkkel.

Így akadálytalanul élhetnek bennünk...
Rajtunk múlik, hogy milyen a kapcsolatunk az érzéseinkkel.
Tulajdonképpen nem az a fontos...

Hogy milyen érzések élnek bennünk...

Szerelem, depresszió, harag vagy öröm...
Sokkal inkább az, hogy milyen viszonyt...

Milyen érzelmi kapcsolatot alakítunk ki azokkal.

Ez a kapcsolat lehet...
Durva vagy szelíd...
Rugalmas vagy merev...
Jóindulatú vagy megvető.
Magunknak teszünk jót, ha arra törekszünk...

Hogy szeretetteljes kapcsolatban álljunk az érzéseinkkel.

                                                         €$@ß@

Érzések...

Minden Félelem arra hívja fel a figyelmet...

Hogy az ember hol nem "önmaga".

Felszólít, hogy ocsúdjunk fel és ismét emlékezzünk...
Hogy kik vagyunk valójában.
Minden félelemnek üzenete van az ember számára.
Ez az üzenet így szól...

Ahol félelmet érzünk, ott nem vagyunk "önmagunk".

A félelem tehát fontos tájékoztatás arról...
Hogy mely életterületeken hiányzik még az énünk.
Forduljunk tehát tudatosan a félelem felé...
S tanuljuk meg belőle...

Hogyan vihetjük be egyre jobban az énünket oda...

Ahol félelmet érzünk.
Senki sem úgy jön a világra, hogy mindent tud...
Csak az számít,

Hogy igyekezzünk és pozitívan álljunk a dolgokhoz.

 

                                                      €$@ß@