Hiányzol...
Minden a pillanatban Rád gondolok....
Te vársz, s vágysz Rám, mint ahogy Én is Rád...
Este álmom hozzád repített...
Édes karjaid közé befészkeltem magam.
Reggel mosolyogva ébredtem, s nagyot dobbant a szívem.
Mindenre emlékszem, mintha nem is álom lett volna.
Egy gyönyörű vágy, mely számtalanszor megtörtént velünk.
Olyan volt akár a valóság.
Egy boldogabb nap...
Egy reményteljesebb...
Mielőtt felkeltem, még egyszer becsuktam a szemem...
Valamit éreztem.
Mintha, Te is ebben a pillanatban ébredeznél.
S azt suttogtad...
Szeretlek.
Tudtam, ez az éjszaka, vagy akár ez az elmúlt néhány másodperc feltöltött...
A napom szebb lesz, mint amit el tudnék képzelni.
Ha mardos is a hiányod.
Ha most nem is vagy a nap minden percében velem.
Ha önfeledten nem is csókolhatsz...
S Én sem csókolhatlak minden pillanatban...
De tudom, szeretsz...
S ez több, amit ebben a percben adhat nekem bárki.
Lelkünk össze van kötve...
Egy apró kis híddal.
Egy apró kis átjáróval...
Érzem, hogy velem vagy...
Neked nem kell kulcs a lelkemhez.
Te már bennem élsz.
€$@ß@
