Csupán ajándékba kaptalak...
Ajándék a tested, az elméd...
Ajándék a szíved...
S mostanra a lelked...
Ajándék a levegő melyet együtt lélegzünk be...
A napfény, a füvek, a fák, a virágok, a felhők, a szél, a víz...
Minden, amit közösen megélünk...
A nappalaink az éjszakáink...
Ajándék körülötted minden ember, állat és növény...
Ajándék az ölelésed, a csókod a simogatásod...
A pofonod és a kíméletlen szavaid is...
Ajándék az ébrenlét...
S ajándék az álom...
Ajándék minden...
Ami által Látlak, Hallak, Érezlek...
TÉGED....
Nem magától értetődő...
Nem nyilvánvaló...
Nem szóra sem érdemes...
AJÁNDÉK...
Ezért is természetes, hogy...
Őszinte hálával és rajongó szerelemmel suttogja...
Szívem minden dobbanássa...
KÖSZÖNÖM...
€$@β@
