2010. június 5., szombat

Annyira vártalak...



Szemeid tüzéből, olvasom a lelked...
Kezeim alatt, hajlik lágyan tested.

Ajkam szellőként ébreszti, parázsló vágyad...
Szerelmem felgyújtja, jéggé dermedt ágyad.

Ne várj tovább a csodára...
Elhoztam Neked.

Ne gondolj most másra...
Itt vagyok Veled.

Ne félj attól, ami lehet...
Szorítsd a testem, éld meg a jelent.

Ne sajnáld azt, ami volt...
Mindent eltakar egyetlen csók.

Nem számít senki, ha karomban tartalak...
Feledj el mindent, suttogj... Annyira vártalak.


                     €$@ß@

Mennyit érek...







Vívj mellettem harcot... Ahol megküzdve Érted...
Vér-áldozásaimból derül ki... Mennyit érek.

Hidd el... Téged kisebbít a roskadó alázat.
Tüzeiddel gyötörj meg... Mint sorvadót a lázak...

A lappangó bajoknál, tisztább a látható kór...
Jobban küzd gyógyulásért, ki sír a fájdalomtól.


                       €$@ß@