Vagy a kettő ugyan az?
Persze, nem létezhet a szerelem vágy nélkül, de a vágy...
Az talán, létezhet szerelem nélkül?
Találkozol valakivel...
Aki első látásra, megmozdít benned valamit...
Ha odáig eljutsz, hogy pár szót tudsz vele váltani, már tudod...
Valami...
Valami visszavonhatatlan történt.
A hangja, a mosolya, az érintése...
Olyan...
Milyen is?
Édes?
Persze.
De azon kívül?
Ismerős!
Bizsergető...
Úgy érzed, azonnal felperzsel...
Mi ez?
Azt mondják csupán kémia...
Meglehet, de az is lehet...
A két lélek felismeri egymást, talán a távoli múltból.
Szavak nélkül is megtörténik az...
Amit mással, egy életen keresztül sem tudsz elérni.
Értitek egymást.
Csak egy pillantásból.
Hogy ez az érzés maradandó?
Igen.
Hiszen sokszor ezek a találkozások többek...
Mint röpke érintések.
Megérintjük egymás lelkét, mindörökre.
Az érzés belénk ég, és már nem akarunk szabadulni tőle.
Vágyunk a pillantására, érintésére, még, még, még...
Szerelem vagy vágy?
Tulajdonképpen lehet, hogy ez nem is érdekes.
A lényeg, hogy nagyon jó megélni...
Feledhetetlen...
Férfiak...
Egyformák vagyunk mi mindnyájan...
Nagy szőrős lepkék, akik repdesnek a láng után...
Ami, az üveg mögött ég.
És az üveg olyan vékony, olyan átlátszó...
Hogy holtra törjük magunkatkat rajta.
S ha sikerül bevergődnünk az üveg mögé...
Egyenesen a lángba repülnénk...
S halálra égve zuhannánk alá.
Pedig kint a hűvös éjszakában vár az eleség...
A szeretet s a megszületni vágyó kicsi lepkék.
De hát látjuk mi ezt?
Kell ez nekünk?
Dehogyis!
Vissza a lángba...
Holtra törni magunkat...
Majd halálra égni.
Lehet, hogy valóban úgy igaz, ahogy a régiek tartják.
Lehet, hogy a szív valóban egy száraz nyírfa...
Amely életében, csak egyszer lángolhat tiszta, vakító fénnyel...
Minden más szenvedély...
Ami ezt követően vagy megelőzően támad vagy támadt benne... Inkább, csak pislákoló parázsra hasonlít.
Aki vak és szerelmes az duplán vak.
Az ilyen ember, álmodik...
Mivel az ábránd az álom kenyere...
Aki megfosztja a szerelmet ábrándjaitól...
Az táplálékától fosztja meg önmagát.
A szerelmes, minden rajongást felhasznál képzelődéséhez...
Mind a testi, mind a lelki rajongást.
El lehet terelni a folyót...
Dacolni lehet a tenger viharaival...
Meg lehet hódítani földeket, országokat...
Le lehet győzni, a legvadabb bikát.
De tiszta lélekkel, tiszta társra lelni...
A legnehezebb, ezen a világon.
Szeretkezni egy nővel, és együtt aludni vele...
Más és más szenvedély...
Nem pusztán különbözőek, de ellentétesek is.
A szerelem, nem a párzás vágyában...
Hanem az együttalvás...
Egyetlen személyre korlátozott vágyában nyilvánul meg.
