Mit ér az egyik a másik nélkül?

 

Élet - Halál
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Nem is létezik...


Férfi - Nő
...mit ér az egyik a másik nélkül?
A lélek könnyezik...


Föld - Ég
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Az Isten vétkezik...


Szikla - Tenger
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Kő töri szét a víz cseppjeit...


Minden - Semmi
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Ma a Minden szétesik...


Csend - Szó
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Hallgasd a csend hangjait...


Szerelem - Vágy
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Szerelem álmodja a vágy álmait...


Valóság - Csoda
...mit ér az egyik a másik nélkül?
Csodák színezik a valóság napjait...

                                                                   €$@ß@

Amiben hiszel...

Fel kell mérni, hogy mi számít egy emberi életben...
S a döntésnek, súlya van.

Igen, tettem kitérőket.

Igen, kötöttem kompromisszumokat.

Igen, Én is.

Mert azt hittem, ez az út.
Aztán megállsz egy pillanatra.
Jó esetben.
És jön a döntés, fojtogató kényszere.
Amikor felteszed a kérdést magadnak, úgy, hogy ne hallja senki...
Csak Te.
De, Te igen.

Mi számít igazán, az emberi életben?

Pénz?
Púder?
Vagy önazonosság?
Nehéz kérdés?
Elméletileg vagy gyakorlatilag, kívülről vagy belülről nézve az?

És ha Te teszed fel magadnak, megvan a válaszod?

És ha a válaszod igen, a bátorságod is megvan?
És ha a bátorságod igen, az erőd is?
És ha elhatározod, meg is teszed?
Hány életünk van?
Hányszor szúrhatjuk el?
Honnan származik a félelem?
A bizonytalanság?
Belőlünk, vagy a világ adja?
És mit tehetünk?
Végül hát szabad az akarat?...

Márpedig az akaratnak, szabadnak kell lennie.

Az út viszont, eleve elrendeltetett.

Van másik választás, és még sincs másik.

Így két tétel, egyszerre.
Mert amit választasz, az számodra, az egyetlen lehetséges.
Sors...

Amiben hiszel.

Hiszel?

                                                                         €$@ß@

 

Áldozat vagy Kalandor...

Választhatok...

Hogy minek tekintem magam...

A világ áldozatának.

Vagy egy kalandornak, aki kincset keres.

Az egész csak nézőpont kérdése.

                                  €$@ß@

Az igazi...

Öröm, persze ez nem egészen pontos szó...
 
Egy napon, csendes lesz az ember.
 
Már nem vágyik az örömre...
De nem is érzi különösebben kisemmizettnek, megcsaltnak magát.
 
Egy napon az ember tisztán látja, hogy mindent megkapott...
 
Büntetést és jutalmat...
 
S mindenből annyit kapott, amennyi érdeme szerint jár neki.
 
Amihez gyáva volt, vagy csak nem volt eléggé hősies...
Azt nem kapta meg...
Ennyi az egész.
 
Nem öröm ez, csak belenyugvás, megértés és nyugalom.
 
Ez is eljön.
 
Csak nagyon sokat kell fizetni érte...
 

Hierarchia...

 

Életünk, a természetes kiválasztódás, momentumával kezdődik.

A fogantatás pillanatában...
A legéletképesebb spermium létjogosultságával.

Ezután a társadalmi hierarchia, végig kíséri létedet,
a halál pillanatáig.

Némelyikünk nem nyugszik, míg irányítóvá nem válik..
De hiába izzad vért...

A piramis csúcsa nem létezik.

Mások nyugodtabbnak érzik, az irányított szerepét...
Mert irtóznak a felelősség fogalmától.
Vagy egyszerűen másképp szemlélik az életet.

Inkább szabadságra vágynak, mint hatalomra.

Egyesek összeférhetetlen természetük miatt...
Ódzkodnak a beosztott szerepétől...

Ám egy másik pozíció, aligha változtat, alaptermészetükön.

Mind hiába.
Akad majd, aki kedvére formálhatja napjaidat...
S lesz, akinek Te befolyásolhatod perceit...
Akár tudatosan, akár tudattalanul.

Az egyetlen "intézmény", ahol lehetőséged adódik,
az egyenjogúság kialakítására...

A párkapcsolatod.

Kompromisszumok hadával...
Beteljesedéssel és lemondással...
És rengeteg odafigyeléssel.
Az otthonodban, levetkőzheted a nagyvilágban elfoglalt helyed szerepét.
S végre, megértésre lelhetsz.
Természetesen ehhez felül kell kerekedni a vadon törvényén.

 Ölj, vagy megölnek...Falj, vagy felfalnak!

Amely oly erős ősi ösztön...
Törekedni kell az egyensúly megteremtésére.
Ám mindehhez két ember szükséges.

Ha csak az egyik fél is fontosabbnak véli életét a másikénál...

Itt is hamar kialakul az alá-fölé rendeltségi viszony
Mely rövid úton véget vethet az idillnek.

Hiszen melyikünk vágyna, korlátokra...

Kielégítetlen vágyakra...

Végeláthatatlan várakozásra és lemondásokra...

Életünk végéig?!

                                                                      €$@ß@

Ez több mint...

Ez több mint szerelem...

Ez gondolat.

Hajnali séta juharfák alatt...

Galambszárny rebben

Párák... permetek...

Hullnak a sápadt őszi levelek.

Aztán a munka... és már odabenn.

A szkenneren fehér cicád pihen...

Megsimogatnám... mégse... nem lehet...

Megérezné a simító kezet.

Felébred, s akkor én is ébredek...

Már reggel van, kinyithatom szemem.

Elmúlt az álom és a gondolat...

A gondolat, mely több mint szerelem...

A szív erényei...

Tudom, hogy szavaimat félreérthetik.

Olykor, tetteimet is.

A félreértés, épp úgy hozzátartozik az emberhez...
Mint fához a levél, tengerhez a víz,
törzshöz a kar, fejhez a gondolat.
A félreértés oly természetesen jár-kel a világban...
Mintha együtt született volna, a megértéssel.
Nem magyarázkodom, nem szépítem a történteket.

Az igazság aranyból van, és kiállja az idő próbáját.

                                            

                                             €$@ß@

Eldobható vagyok

Valahogy mindig az kell...Aki eldobhat.

Akivel bizonytalan lehet minden.
Az életem.
A fájdalmam.
Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom.
Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom.
Így szenvedek.
A biztos, valahogy elutasít magától.

Biztossága nem érdekel.

Mert elfojtana.
Megváltoztatna.
És még azt is tudom takarni, hogy mennyire félek.

Mert a biztos is lehet majd bizonytalan.

És azt, nem tudom kiszámítani.
Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.

Azt akarom, hogy egy bizonytalan váljon biztossá.

Néha képtelenség megmagyarázni engem.

Van, hogy nem tudok hinni...Mint most.

És létezik olyan pillanat...
Amikor elhiszem, változhatnak érzései irántam.

Szeret.

Csak nem meri felvállalni...Még.

Akkor kéne felpofozni magam, és üvölteni,
hogy ne álmodozz!

Eldobhat.
Meg is fogja tenni.
Ne hidd, hogy biztossá válik!

Ne hidd, hogy érezhet irántad olyat, amire vágysz...

Mert te érzed!

                                                                       €$@ß@