Egy lezárt kagyló sem létezhet...
Egyik, vagy a másik fele nélkül.
Ha érezted már...
Milyen érzés, úgy igazán szeretni...
Akkor, erre a széttéphetetlen egységre....
Talán, már Te is ráéreztél.
Mert onnantól...
Nem számít, kinek az érzéseit érzed...
Kinek a gondolatát gondolod...
S kinek a félelmét féled.
Hiába is hunyod le a szemed...
Többé, már nem vagy egyedül.
A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság.
Amikor, a hol könnyebben...
Hol, nehezebben megszerzett boldogság biztonsága...
Elkezdi rongálni a hétköznapokat.
Amikor már lusták vagyunk...
Udvarolni...
Csábítani...
Kívánatossá tenni magunkat.
Az illatszerek használatát...
A vonzó ruhát...
Beleértve akár egy pizsamát is.
Már aki hord ilyet. :)
Minek is..?
Hiszen már a miénk.
Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang...
Egy férfi-női kapcsolat felett.
Mert igen is...
A szívünkbe kellene mélyen belevésni...
Az Ember nem tulajdon..!