Örök szerelem...

Királynőm...

Úgy csókolj, olyan vággyal...
Hogy sistergő kénkövek szikrái lobbanjanak lángra az izzásig felhevült vérünkben.
S mikor tüzében érzéki szenvedélyünk átszellemülve lobog...

Tépd le az érzés láncait, s gyors röptű sasként, szállj Velem a láthatatlan térben...

Hol, Egymásért esengő szívünkben, apró rezdülésként ad jelet a túlcsorduló mámor.
Mikor testünk parányi sejtjei, bódító illattal ontják magukból a gyönyört... 
S azt, csábító gondolattal váltják igaz valósággá...

Akkor lesz a szerelmünk valójában földöntúli érzés...

Mely minden formájában, lélekből jött vallomásként öleli át a mát...

Utat törve a holnapnak, melyben örök nyomot hagy, Kettőnk igaz szerelme...

                                               €$@ß@

Csak kérd, és az leszek...

Leszek tüzes villám, mely lángcsóvaként hasítja az eget...

Szilárd kőszirt, mi megfékezi az elszabadult szelet.

Leszek felvértezett páncél, mely óvja az elgyengülő hited...

Én leszek az, aki bűnünkben is áldást osztva szeret.

                                            €$@ß@

 
 

Te vártál, s Én vártalak...

Lesz egy pillanat az életedben, mikor megérted...
A képtelen, a lehetetlen, a felfoghatatlan....

Igazából a legkézzelfoghatóbb és a legegyszerűbb.

Egyszerre látod az életed értelmét...
Az Életedből egy Férfi tűnik el...

Akiről eddig azt hitted, jelentős...

A háttérből egy másik Férfi lép elő...
Kiről korábban nem tudtál semmi biztosat...

Csak azt tudod, hogy vártad Őt, s Ő is várt Téged...

Egész sorsoddal, egész sorsával...

                                 €$@ß@

Hiányzol, Te magad...

Most, vagy már, megint írok... Neked..!

Beleégtél a szívembe, s kitépni Téged, onnan már nem lehet...
Mint fuldokló a vízben, kapok utánad két kézzel...
Görcsösen beléd kapaszkodva, hogy élhessek még...

Általad...

Érted.

Minden távolság ellenére, közelebb vagy hozzám...
Mint bárki más az életemben, s ez soha nem is fog változni.

Már most rohannék Hozzád...

S nem érdekel a körülöttünk élők véleménye.
Kis betűkkel, halkan, suttogva, magamban mondom...

szeretlek...

Hiányzol...
Hiányzik az érintésed, a hangod, a gondoskodásod...

Hiányzol, Te magad.

                                          €$@ß@

Mi lett volna, ha...

Kedvesem...

Rengeteg lehetőség létezik, s rengeteg rossz döntés...

Rengeteg út, rengeteg zsákutca.
Megyünk az úton, ami Nekünk adatott...
Néha megesik, hogy egyszerűen eltévedünk, mert rossz sarkon fordultunk be.

Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna "ha..."!

Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni.
Mindannyian a Saját utunkat járjuk.
S hogy mi is a célunk..?

Megvalósítani Önmagunkat..!

Ezért Királynőm, soha ne kételkedj Önmagadban..!

Mert ha...

Azt tartod, elveszett vagy..?
Akkor, el is vesztél.

Azt hiszed, nem mered megtenni..?
Akkor nem is mered majd megtenni.

Nyerni szeretnél, de úgy véled, nem tudsz nyerni..?
Majdnem lehetetlen, hogy sikerülni fog 

Attól félsz, hogy veszíteni fogsz..?
Hát, veszíteni is fogsz. 

Az élet, előbb-utóbb mindenkit megtanít...
A siker, az ember akaratával kezdődik.

                                           €$@ß@