Minden mozdulatodban ott vagyok...

Minden érzés más, minden ember változik...
Valaki örök és valami csak távozik...

Valami szép, olykor megható a lélek szava, mi felmutatható.

Azt hittem, megtettem mindent...
Még sem érzem az élet örömeit, itt bent a szívben.
Mit minden nap fájlalok...
Kérned sem kell, Tőlem minden nap megkapod...

Hogy törhesd aztán ezer szilánkra...

Nem számít, Én látok még szépet e világban.
Ahol mindketten, sötét napokat élünk...
Csak pofon, mit adott az élet nekünk.

De kár megállnod... Tovább mehetünk...

Hiszen együtt, boldogok lehetünk...
Hiszen együtt, mindent megtehetünk...

Hiszen együtt, mindent megtettünk.

Tudom, hogy élek, tudod, hogy félek...
Hogy elveszítelek téged...

Mégsem érted...!

Mégsem éretd, hogy szeretlek...
Látod... Nem érdekel a fájdalom.
Lassan megszokom...

Kéz a kézben, forró lázban...
A fényed melegített, ha fáztam.

Kaptam valamit... Ne vedd el...

Hány féle képp írtam, sugalltam... Ne menj el.

Viszont könyörögni nem fogok...

Azt ne várd...

Az nem Én vagyok...!

De bármit is teszel...

Már, minden mozdulatodban ott vagyok...

 

                         €$@ß@

Az igazi biztonság...

Talán különös dolog ilyet mondani...

De egyedül a fejlődésben, az átalakulásban...

S a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.

                                                 €$@ß@

Az élet attól izgalmas, ha új dolgokat teremtünk...

Huszonkét éves korunkig...

Nagyon sok drámai változáson esünk át.

Rögeszménkké válik...

Biztonságunk megteremtse és magunk bebiztosítása.

Estéinket a tévéhez láncolva töltjük el...
S celluloidhőseink merész tetteitől, el vagyunk ájulva.
Nagy adag szappanoperával...
Valamint helyzetkomikummal töltjük fel magunkat...

Mialatt életünk, egyre unalmasabb évek sorozata lesz.

Vedd már észre...!

Az élet attól izgalmas, ha új dolgokat teremtünk.

Ha folyton a biztonság után kutatunk...

Az elsorvasztja az életerőnket.

Az optimális biztonságot, védelmet...
S megszabadulást a gondoktól...
Majd két méter mélyen a föld alatt...
Egy dobozban fogjuk megtalálni.

Biztos, hogy ilyenné szeretnél válni...?

                              €$@ß@

Álmodj Királylány...

Annyi mindent elvesztettél már...

Míg Rád virradt a nap, mikor győzni tudtál.

Úgy indultál őszintén, tisztán...

De hosszú volt az út, s talán túl sok a sár.

Csillag voltál, azt mondják, s nem vigyáztunk rád.

Egy lélegzetnyi boldogság, ennyi volt tán...

Ez volt az Élet!

Játszottál és játszottak veled.

Sok gyöngyként pergő szó, hamis bók hová lett?!

Lásd, önmagad is elveszítetted...

Még azt is feledted, hogy szerettél, s szerettek!

Ránk nézel egy fényképről, a szemed titkot rejt...

Egy titkot, melyet többé már nem sejthet meg...

Nem fejt meg senki...

Álmodj, királylány, ahogy a mesében, oly békén!

Álmodj, királylány, az is álom volt, hogy éltél!

Nekünk is álom vagy ma már...

Álmodj hát...

Álmodj hát...

Játék az élet...

Minden ember a saját játékát játssza az életben...
De csak akkor elégedett...

Ha olyan játékot talál, amelyet érdemes játszani.

Az életünknek, vajon mi az értelme?
Mindannyian valamilyen szerepet játszunk az életben...

Legtöbbször anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

Van, aki a kapzsi, nyereségvágyó ember szerepét ölti magára...
Van, aki a világ rendőreként, erkölcsi apostol alakít.
A legtöbb játék, tisztán egojáték...

S csak érzéketlenséghez, butasághoz, diszharmóniához vezet.

Ha olyan szerepet akarunk találni...
Amelyet valóban érdemes eljátszanunk...
Nem kifelé kell néznünk...

Hanem Emlékeznünk kell.

Vagyis befelé kell tekintenünk.

                                 €$@ß@

NEM TETTED MEG...

Ez az egyetlen Életed van.

Ha egy utcahosszúságú...

Miért nem tettem meg azt, amit szerettem volna...

Listával fognak eltemetni, az semmi mást nem jelent...

Mint, hogy NEM TETTED MEG, amit lehetett volna.

                                                  €$@ß@

Csak egyszer úgy legyen...

Úgy szeretni...

Hogy nem tudok, s nem mondhatom, mit gondolok...

Az olyan mint a fák, ha nem nőnek tovább.

Úgy élni, hogy nem láthatok, s nem érzed, csak tiéd vagyok...

Az olyan mint egy szó, a ki nem mondható.
Csak egyszer úgy legyen, ahogy Én elképzelem...
Mindkettőnknek jó legyen.

Az ajtó nyitva áll, ha hív egy új világ...

Érezd úgy hogy jó Neked velem...
Hogy jó legyen Velem, csak egyszer úgy legyen.

Úgy szeretni, hogy nem tudod, s mondjam soha nem várhatod...

Az olyan mint egy ág, mely szívünk fonja át
Csak egyszer úgy legyen, ahogy Én elképzelem...
Mindkettőnknek jó legyen.
Az ajtó nyitva áll, ha hív egy új világ...
Érezd úgy hogy jó Neked velem.

Úgy várni valakit s érezni, hogy nem jön el...

Ölelni már többé nincs kivel.
Csak a vágy, hogy legyen folytatás...
Érezd úgy, hogy jó neked velem...

Hogy jó legyen Velem, csak egyszer úgy legyen.

              €$@ß@.