Valamit kérnek tőled, megtenni nem kötelesség...
Mást mond a jog, mást súg, a józan ész.
Valami mégis azt kívánja...
Nézd, tedd meg,
ha teheted..!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat...
Valakiért még egyet kellene, de tested-véred lázad.
Majd máskor, nyugtat meg az ész, a jog is józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint...
Tedd meg, ha teheted..!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
Valakin segíthetnél, joga nincs hozzá, nem érdemli meg.
Félsz, mi lesz ha összetöri szíved, az ész is azt súgja... Minek..?
Nagyobb lélek nyomorog benne mint hinnéd.
S a szelíd hang halkan újra kérlel...
Tedd meg, ha teheted..!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
Ó az a harmadik ha egyszer első lehetne...
Diktálhatna, vonhatna, vihetne...
Lehet, elégnél hamar, valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna, s míg elveszítenéd...
Bizony megtalálnád az Életet...
Bízd rá Magad arra a harmadikra, mert az a szeretet.
€$@ß@