2012. december 23., vasárnap

Látomás...

 
 
 


Csapzott arccal nyomkodom azt a fránya telefont…
De így is hangosan zörög.

A zuhany a hátamat perzseli…
Mint ajkamat az elszenesedett pirítós.

Így szól a lány… Gyere már..!
Jó, csak egy pillanat még.

A fogkrém is az arcomra fagy… Na, merre vagy..?
A tubuson nyomok még.

Ne tépd a szádat angyalom… Ma rád hagyom.
A lelkem így is fáj nagyon.

Hisz, balról fújt a szél egész nap…
Ezt nem gondoltad át..?

Egy édes szóval, eltalálsz... Ha rám találsz.
Az ágyban megtalálsz.

Az első tócsa pont a lábam alá vándorolt...
Persze kigáncsolt.

A sárga ingem zöldre vált...
A lámpa is más színt adott. Egy jelzőlámpa volt.

Szól a lány... Hol vagy már..?
Jó, csak egy pillanat még

E szép nap pírja még az arcomon ég... Na, merre vagy..?
Az esőre várok Én.

Míg álmodozva, máshol vagyok...
Hol a gyalogkakukk sem ússza meg szárazon.

A préri farkas szerencsés flótás...
De ez csak egy kép, más.

Ezért kérlek, hagyd meg nekem ezt a látomást.
  

                   €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése