Védtelen vadként ejt rabbá egy hang, s egy sóhaj csendesen...
Nesztelen vágy seper végig, meztelen ringó testeden.
Éget, kínoz, fáj az érzés, mégis láng lobban szemedben...
Ha végre egymásra talál, Lüktető testünk kéjesen.
Halk lélegzetünk messze száll a gyorsan múló éjjelen...
De tested még ringatózik, forrón felhevült testemen.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése