Emlékszem...
Mikor legutóbb megcsókoltuk egymást...
Te sóváran remegő térdeid közt hagytad a térdemet.
Folyton elém rajzol a hála, folyton előttem állsz...
Utcán és munka közben, folyton beléd ütközöm.
Hátracsukló fejedet látom, kigyúlt arcodat, csukott szemeid...
S a kínzó gyönyörvágy gyönyörű mosolyát az ajkadon.
Ilyenkor egy-egy pillanatra, Én is lehunyom a szemem s szédülök...
Érzem ittléted, arcom, arcod édes vonalaiban fürdik...
Kezeimet sütik forró kebleid, újra csókolsz...
S Én rémülten eszmélek...
Ez már őrület s mégis oly jólesik elveszni Benned.
Egész tested körülölel...
S Én boldogan nyargalok szét lobogó ereidben.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése