2010. július 4., vasárnap

Kívánj, akarj, remegj a testemért...






Újra és újra repülni akarunk, repítsen hát ölelő karunk...

Lázas kezem, ha bőrödhöz ér, fellobban bennünk a szenvedély.

Áll az idő, csak a vágy suhan, körülöttünk minden feledésbe zuhan...
Csak Te létezel s árnyékodként Én, szemedből a szerelem sugárzik felém.

Kívánj!

Akarj!

Remegj a testemért, ahogy halálraítélt remeg az életért...
Szeretni akarlak, Érted remegni, egy forró ölelésben boldogan elégni.

Ölelni lelkemmel, szolgálni testemmel, melletted állni igaz szerelmemmel...

Megsemmisülni szerelmünk tüzében, s elhamvadni a beteljesülésben.
Finom pernyeként repülni a szélben, megfürödni a vakító napfényben...
Majd elcsendesedve a földre hullni, s az éltető hűs záporra várni.
Melytől a lágy porból, új vágy-virág serken...

Melynek a legszebb virága az igaz szerelem…


                                                 €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése