Karácsony van...

 

Hát igen....
A tobbségi társadalom számára a karácsony...
Nem több, mint az év azon három napja....
Amikor megpróbálnak úgy tenni...
Mintha szeretnék egymást.

Én viszont úgy gondolom...

Ha Augusztus tizenharmadikán, vagy akár December ötödikén...

Vagy épp ebben a pillanatban...

Két ember szívből, tisztelettel és szerelemmel tud egymáshoz érni...
Az azt jelenti...

Karácsony van.

                                                                €$@ß@

István... De nem a király...

 

 

 

 

 

István…

 

Karácsony ide, vagy oda...

Neved olyan személyiség kialakulását takarja…

Aki sokat és keményen dolgozik…

 

Magadra ismersz..?

 

Szereted a rendet magad körül.

Állítólag inkább vagy reál, mint humán beállítottságú.

Az életre sokszor szkeptikusan tekintesz…

Mint egy született materialista.

Elképzeléseid önállóan, ötletesen és türelmesen valósítod meg.

Habár túlságosan pozitív, és határozott ötleteid megfogalmazása miatt…

Többek szemében barátságtalannak és fennhéjázónak tűnsz...

De ez téged egy cseppet se zavarjon…

 

Hiszen…

 

„Nem minden szarka farka, tarka a szemekben…

  Nem mindegy honnan jön, vagy, hogy honnan ment…

  Nem minden csillag csillog, szépen a szemekben…

  Nem minden arany, ami fénylik a sötétben…”

 

 

                                                   €$@ß@

 

 

Az élet értelme...

 

 

 

 

 

Amikor egy vallási tan azt állítja...
Direkt nem írom le a nevét...
Szóval annak, aki állítólag teremtett minket...
A szerelmet és a nemi vágyat csupán a fajfenntartás céljából eszelte ki...
Nyilvánvaló, sem a szerelmet...
Sem a nemek vonzásának mélyebb, okát nem ismerte.
Mert bizony mi nem fajfenntartani akarunk...
Hanem egyszerűen csak szeretni...

Egybeölelni azt, ami kettéhasadt.

Mert van értelme így szaporodni és sokasodni..?
Ha nincs értelme az egésznek..?
S ami szép benne, az is átverés..?
Csak azért, hogy sokan legyünk..?
Nem...
De nem ám...

Férfinak és Nőnek legfőképp egymást kell szeretni.

Aki a szerelmet nem ismeri...
Nem tudhatja azt sem, mi az, hogy szeretni.
Nem ismeri sem a másik embert...

Sem élete értelmét.

                              €$@ß@

 

 



* *

 

Meggyötörten állsz a fagyos decemberi ködben...
Csodát vársz a csillagtalan néma csöndben...
Titkot kutatsz az ablakra karcolt jégvirágban...
Eltűnődsz a hajnalok szívet melengető homályában...
Próféciák nyomán hitre cseréled a kételyt...
Csillagjelet látsz a legsötétebb éjben...

S elkezdesz hinni a szívedben születő Fényben.

 

                                     €$@ß@