Az idő...

Bár minden sebet nem gyógyíthat meg...
De megmutatja, bármi is történt...

Az miért is jó nekem... 

Erősebbé válni, tovább állva maradni.
S, hogy bármit legyőzzek...

Ahhoz, előbb le kell győznöm saját magam...

A csillagokat persze senki nem hozza majd le...
De bolond vágyak helyett többet ér...
Ha megteszem majd amit kell...
S ha jókor vagyok jó helyen...

Amíg van újabb nap, s míg a szívem visz...

Nehéz az lehet, de lehetetlen az nincs...
Amíg van újabb nap, az lesz a fejemben... 

Lehet, hogy nehéz lesz, de lehetetlen az nem...

                              €$@ß@

Az Igazi visszatér...

Az igazi táncban az a legszebb…

Ha messzire röpül tőled a társad…

De te egyedül, magányosan pörögve is tudod..

Visszatér hozzád…

Ha nem tér vissza…

Nem volt igazi tánc.

Ha szerelmes vagy…

Minden táncról azt képzeled, hogy igazi.

Nem az..!

Vannak szép táncok, örömteli táncok…

Pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok…

De nem igaziak…

Az igaz tánc kibírja a távolságot…

Kibírja az elengedést…

Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem…

Máshol jár, messze jár, nem is gondol rám…

De a közös zenét mégis hallja…

S ha eljön az ideje, visszatér hozzám…

Együtt forgunk tovább…

Az igazi táncospárnak az a titka, hogy közös a zenéjük…

Csak ők ketten hallják az egész világon…

S ha a zenéjük szól, egymásra gondolnak…

Tudják, hogy ők összetartoznak…

Az ilyen tánc ritka manapság…

Az igaz visszatér, ne félj…

A nem igaziért pedig nem kár.

                          €$@ß@