Édes vágy ébred öledben...

Fellobbanok Benned mint kialvóban lévő kanóc...
Mit megsimogat egy apró váratlan fuvallat.

Szemeidben táncolok, s majd könnyű csókom hagyom...
Meztelen reszkető válladon.

Édes vágy ébred öledben, s mint csöppenő méz...
Olvadok gyöngyöző tested köré.

S a vágy ereje kiszakít a térből, valahová a végtelen fölé...

                                           €$@ß@

A Te mosolyod jelenti az életet...

Az álmok ébren elkísérnek, nappal is utolérnek...

Finom rezdüléssel Rád talál, amiről azt hitted nincsen.

Tudod s érzed, csak Rád vár, miért élnél bilincsben...

Mint gyönyörű keret, úgy fog körbe a képzelet.
S minden tettünk, amit szerelmünk diktál...
Megdicsőül a szenvedély tisztító tüzében...

S lelkünk az égbe száll, egyetlen őszinte ölelésben...

Légből nőtt karok ölelnek, Rád nevetnek távoli szép szemek...

Számomra a Te mosolyod jelenti...

Az életet...

                                  €$@ß@

Testem még ringatózik...

Védtelen vadként ejt rabbá hangod, sóhajod csendesen...
Nesztelen vágy seper végig, meztelen ringó testemen.


Éget, kínoz, fáj az érzés, mégis láng lobban szememben...
Ha végre egymásra talál, lüktető testünk hirtelen.


Halk lélegzetünk, messze száll a gyorsan múló éjjelen...
De testem még ringatózik, forrón felhevült testeden.

                                    €$@ß@

Szerelmem...

Vágyam vad ostora...

Gyönyörű a lelked, szépek az érzéseid, szép minden kép...
Ami megfogan benned.

Kívánlak!

Mardos a gondolat, a szél, az örökké játszó, változó tenger...
Hogy Veled lehessek.

Testem, lelkem meztelen előtted...

Tényleg akarsz engem?
Mert Én, csak Rád gondolok, s csak azt tudom...
Mindaz, amit valaha írtam...
Álmodtam Veled...

Laza ismerkedés ahhoz képest, amit adni szeretnék Neked.

Hatásod leírhatatlan, teljesen ellazulnék Veled.
Szabadon tehetnél bármit...

Újra és újra..

A csókunk, finom érzéki játék...
Ami a szerelmeskedés vágyát burkolja...
Finoman, lazán, mélyen.

Szeretkeznél e velem játékosan, ami a gyönyörbe kergetne?

Tudod, hogy a két gyönyörű melled...
"Ami, mindenre ingerel"
Lágyan simulna kezeim alá...

Minden érintésemre a kéj mámorába hajtva Téged.

Minden apró kis puszi, lüktetésre ingerel...
Amilyen gyorsan felizgulsz...
Ravaszul, úgy húzhatom a kéjt...

Tudom, hogy élveznél Velem s Általam...

Vadul, s féktelenül... 

                                        €$@ß@

Tested érezni, nem az üres ágyat...

Tegnap messze voltál, s Én csendben szerettelek...
Álmodtam Rólad, majd ébren kerestelek.

Érezni akartam ujjad szorítását...
Hallani végre szavad suttogását.

Arcodat simítani, adni csókot... S szádat...
Tested érezni, nem az üres ágyat.

Szemeidben úszni, mikor felém ragyog...
Ha Veled lehetek... Boldog vagyok.

De nem voltál ott tegnap, csak csendben szerettelek...
Mert, távolról is érzem, mikor kezemben a kezed.

                                        €$@ß@

Örökre...

Kedvesem, csak simogass meg gondolatban...

Én érezni fogom.

Annyira szép, hogy egymásra találtunk.
Szeretnélek megcsókolni!
Tudd, hogy Én most itt vagyok Veled...
Örökre.

Ha létezik telepátia, reggel tedd a tenyered a képernyőre...

Én is azt teszem, s kell, hogy érezd...

Amint a kezem a kezedhez ér.

                        €$@ß@

Akit nem szeretünk...

Fájón nélkülözni azt, akit szeretünk...

Áldás ahhoz képest...

Hogy együtt kell élnünk olyasvalakivel...

Akit nem szeretünk.

                               €$@ß@

A szív, törvény feletti...

Eszünk vádolható.

A szív törvény feletti.

A Férfi addig él, míg kíván.

A Nő, amíg kívánják.

Testet lehet venni.

Lelket csak eladni.

Mikor elbűvöltél...

Akkor váltál, igazán boldoggá...

S mondhattad, elértél mindent, amit elérhettél...

Mikor elbűvöltél...

 

                                        €$@ß@

Nem tudsz, levegő nélkül élni...

Számtalanszor megpróbáltál, levegőnek nézni...

De Szerencsédre, vagy Szerencsémre rájöttél...

Nem tudsz, levegő nélkül élni...

                                      €$@ß@

Igazgyöngy vagy...

Minden, ami egyszer megtörténik...

Lehet, hogy soha többé nem történik meg újra.

De minden, ami kétszer történik...

Bizonyosan megtörténik harmadszor és negyedszer is...

                                                      €$@ß@

Az érintetlen tiszta vágy...

A legmélyebb és legigazibb vágy, annak a vágya...

Hogy közel kerültünk egymáshoz.

S ettől kezdve, elindult a láncreakció...

Te és Én elkezdtünk játszani egymással.

De ami előtte volt...
A kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökött minket...
Az megmagyarázhatatlan.

Ez nem volt más, mint az érintetlen tiszta vágy.
      

                                    €$@ß@

Valami fontos hiányzott az életünkből...

 

A szerelmet vagy érezzük, vagy nem...

S nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni.

Színlelhetjük, hogy szeretünk.
Megszokhatjuk a másikat.
Egész életünket leélhetjük valakivel...
Kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban...

Családot alapíthatunk...

Szeretkezhetünk minden éjjel...
Még tökéletes orgazmusunk is lehet minden alkalommal.
S mégis úgy érezzük...

Van valami szánalmas üresség az egészben...

Valami fontos hiányzik az életünkből. 

A szerelem.

                         €$@ß@

A szerelem, megtalál minket...

Mindenütt a szerelmet kell keresnünk...

S vállalnunk kell...
Hogy esetleg órákig, napokig, vagy akár hetekig...

Csalódottak leszünk miatta.

Mert abban a pillanatban...
Amikor elindulunk keresni a szerelmet...

Ő is elindul, hogy megtaláljon minket.

És megvált.

                           €$@ß@

Több, mint egy találkozás...

A szeretkezés több, mint egy találkozás...

A szeretkezés, a nemi szervek ölelkezése.

                               €$@ß@ 

Mi nyitott szemmel járunk...

Aki nyitott szemmel jár, és észreveszi azt az embert...

Akiről mindig is álmodott...

Az tudja, hogy a szexuális energia megelőzi magát a szexet.
A legnagyobb gyönyör nem is a szeretkezés...

Hanem a vágy, amit közben érezünk.

Ha már nagyon nagy lánggal ég a szenvedély...
Akkor jöhet a szex...
Hogy befejezze a táncot.

De soha nem az Övé az első lépés…

                            €$@ß@

Útra készen...

Az emberek többsége vágyik a Nagy Kalandra...
Amely által bizonyítani tudja önmagának...

Saját lényének rátermettségét.

Mégis...

Amikor tettekre hív az élet, olyan könnyű sarkon fordulni...

S elhatárolódni a lehetőségtől.
Mi lett volna a népmesei szegénylegényből...
Ha sosem mond igent vándorútjára?
Királyfi semmiképp...

De még felnőtt férfi sem nagyon.

Ideje elindulnom.

Befelé.

             €$@ß@

A Férfi...

A Férfi energiája a másik teremtő erő.

Ez az energia, hatalmas teremtő erő.
A férfi a napfény, melynek hatására élet fakad a földeken...

A Létezés teremtő nyílvesszője, a Mindenség ereje.

Akaratával annyi csodát teremthet...

Amennyit elképzelni sem lehet.

Ölelő karjai közt új lehetőségek születnek...
Hogy utána újabb örömökkel...

S felfedezni való rejtélyekkel ajándékozza meg a Nőt... 

S az egész világot.
A puszta jelenléte elsimítja a feszültségek hullámát.
Egyetlen pillantása, egyetlen szava elég ahhoz...
Hogy a káoszból rend legyen.

Egyedül a szerelem az...
Amelyben mint Nő és Férfi megnyilvánulhatnak...

A Nőnek azért volt és lesz hatalma a férfi felett...
Mert a szívhez vezető utat jobban ismeri.
A legkeményebb Férfi is kártyavárként omlik össze...

Amikor a Nő mosolyának, érintésének nyomán...
Felragyog benne a szerelem.

A lágy mindig magába olvasztja a keményet...
Mint tenger a sziklát, mint bársony az acélt.
Nincs vonzóbb egy Férfi számára annál...

Mint amikor egy Nő, boldog a testében.

Az számít, hogy mennyi örömöt, gyönyört...
S lehetőséget sugároz magából.
Egy Nő maga a kincs...
Csodálatos, ha megéli saját magát és szépsége felragyog.

Ha mint Férfi szabad akarsz lenni, csak élvezd...

Érezd jól magad a testeddel, érzéseiddel, hangulataiddal...
Szórakozottságoddal, mindeneddel együtt.

Ne keress a tetteidre logikus magyarázatot, indokot.
Élj meg mindent, ami előbújik szívedből...

S felejtsd el a szégyenérzetet!
Nincs miért szégyenkezz...
Ha megéled tested és lelked izzását...
Gondolataid teremtő erejét!
A virág sem szégyelli magát, mert oly gyönyörű!

A Nő ragyog neked!

Állj a fénybe és ennyi!

                             €$@ß@

A Nő...

A Nő...
Minden olyan külső megnyilvánulás...

Amelyet Nőiesnek tartunk.

A szelídség, a szenvedélyesség, a hiszti, a vásárlási láz...
Csak a társadalmunk által kreált műanyag máz.

A Nő nem a külsőség...

Hanem a megnyilvánulást létrehozó energia!

A Nő a mindenség bölcsője...

A Létezés teremtő méhe...
Az Anyaföld végtelen ereje.
A Nő energiája, az egyik teremtő erő.

A Nő olyan csodálatos lény, hogy ésszel felfogni nem lehet.

Azért vagytok a földön...
Hogy megteremtsétek mindazt a csodát...

Amik vagytok, s ami Bennetek él.

Amikor megéled a Nőt magadban...
Minden görcsölés, küszködés aggódás helyett...

Jól érzed magad a bőrödben, belőled születik meg a tavasz.

A Nő mozgása, járása, hangja, mosolya...
Egyetlen pillantása elég ahhoz...

Hogy a körülötte levő szenvedésből örömöt...
A fájdalomból boldogságot teremtsen.

Ha nem ostoba féltékenységgel és aggodalommal vagy tele...
Érzelmeid és gondolataid hatására...
Végtelen lehetőségek szökkennek szárba...

Ahogy megéled a szívedet és nevetsz...

Az egész világ ragyog és veled nevet.

A Nő a teremtés lágyságában...
Odaadásában megnyilvánuló, végtelen erő.

Az igazi Nő, maga a határtalan lehetőség...
A folyamatos változás csodája, öröme, boldogsága.

A Nő az Univerzum egyik legragyogóbb ékszere.

Egyedülállóan csodálatos teremtmény...
Határtalan, odaadó lénye, a lágyságában...
S befogadásában megnyilvánuló teremtő ereje.

                                       €$@ß@

Mit mondanál...

Mit mondanál...
Ha most kezedbe tenném két kezem...
Tekintetemből sütne az érzelem...

S csókra várón lehunynám a szemem?

Mit mondanál...
Ha fejem a válladon nyugodna...
Vagy ajkam kis pilleként csapongva...

Csókolna, és szerelmet susogna?

Mit mondanál...
Ha éreznéd testemben a vágyat...
Ami érintésed nyomán támad...

S tűzként ereimben szerteárad?

Mit mondanál...
Ha szám, szerelmesen súgnám neved...
Ha kitárnám feléd a szívemet...

S átadnám legféltettebb kincsemet?

Mondd, mit mondanál...

€$@ß@