De milyen világra..?

Egy oldal lehet Nőpárti...

Vagy a Férfi felsőbbrendűséget hirdetve, egoista...

Ez utóbbival ezen az oldalon, nem igazán fogtok találkozni...

Számtalan gondolat került már itt napvilágra...

A Nő méltóságáról, öntudatáról, elhivatottságáról...

De ezek a tulajdonságok nem összekeverendők...

Az Anyaság a Feleség és a Szerető szerepével...

Lexikonokat töltetek meg milyen is az igazi nő...

De az utolsó oldalatok legalsó sora sem foglalkozik azzal...

Milyen is az igazi Férfi...

Mivel szerintetek, ez nem lehet vita tárgya...

Ezért nincs is keresni valója, egyetlen könyvben sem...

Sajnos még mindig ott tartunk...

Tartatok..!

"A Nő feladata gyermeket szülni a világra..."

De milyen világba..?

Amit, Mi férfiak a kibaszott nagy egonknak...

Pusztításunknak, vakságunknak, gőgünknek köszönhetően...

Sok ezer év alatt...

Végveszélybe sodortunk..?

                                   €$@ß@

Nem csak akkor... Ne csak akkor...

Nem csak akkor...Szeretlek...

Mikor szíved Nálam hagyod...

Mikor lelkemet akarod...

Ha épp semmit sem adsz...

Ha magányos vagy... 

Ha forrón szeretünk... 

Mikor együtt nevetünk... 

Ha kicsordul könnyed... 

Ha romba dől minden... 

Ha vágyaid nagyok... 

Ha a vagány nőt adod...

Ha valamitől félsz... 

Örökké...

Nem kell hogy kérd... 

Ha forrón ölelsz... 

Ha szavaid szépek... 

Ha távol vagy...

S akkor is...

Ha majd meghalsz.

Ne csak akkor... Szeress...

Mikor szívem Nálad hagyom...

Mikor lelkedet akarom...

Ha épp semmit sem adok...

Ha magányos vagyok...

Ha forrón szeretünk...

Mikor együtt nevetünk...

Szeress akkor is...

Ha kicsordul könnyem...

Ha romba dől minden...

Ha vágyaim nagyok...

Ha bátor vagyok...

Ha valamitől félek...

Örökké..?

Na arra nem kérlek...

Ha ölellek Téged...

Ha szavaim szépek...

Ha távol vagyok...

S akkor is...

Ha, majd meghalok.

                           €$@ß@

Miért ne..?

Mindenkinek meg kell tanulnia Önmagát értékelni...

S az ölébe hulló figyelmet és szeretetet elfogadni...

                                            €$@ß@

Így kerek a világ...

Férfi és Nő...
Vagy Nő és Férfi..?
Már a biblia szerint is egymásnak lettünk teremtve...
Gyermekként, majd kamaszként is kitartóan hiszünk benne...

(Az én koromban, durva kifejezéssel élve, már bakancslistának hívnám...
Bár még nincs a terveim között bakancslista felállítása...)

Szóval csajok, lányok, hölgyeim...
A fiatalabbik énetek gondolati listája, vagy naplótok első sora miről is szólhatna mint...
A szerelem fáradhatatlan hajszolása...
Párotok megtalálása, hol kevesebb, hol több sikerrel...
De mindegy, hogy így vagy úgy..?
Mindegy, hogy minden áron..?
Mindegy, hogy hosszútávra vagy csak egy alkalomra..?

Egyáltalán nem mindegy...

Fiú- Lány...
Férfi- Nő...
Mind társra vágyik, s a másik felét szeretné magához vonzani...
Abban a dübörgő, kavargó, erős forgatagban...
Akkor még a megingathatatlan bizalommal tekintve a csodás jövőbe...
Igen...
Majd mi megmutatjuk...
Dacolva a milliónyi sorstárssal, akik úgy elba...ták...

Ja...
Most jut eszembe...
Én is...

Majd ti megtaláljátok a nektek teremtett férfit...
Akivel, mindenkit meghazudtoló harmóniában élitek le...
Azt a pár évtizedet...
Amit nektek szánt az ég...
Hiába a bedőlt házasságok sora, az egymástól elhidegült párok látványa...
A tiétek más lesz...
S tényleg más lesz...
Mert belénk van kódolva...

Csak így kerek a világ...

                                                  €$@ß@

No comment...

A lelki békém, sokkal többet ér…

Mint, hogy fölösleges vitákban bizonygassam...

Az igazam…

                                                 €$@ß@

Boldog párkapcsolat...

A tudósainknak, hogy mire nincs energiája... 

Egy egyetemi tudóscsoport legújabb kutatása szerint...

Shakespeare Rómeója mindenben tévedett...

Szerelemünk viszonzásának kiváltó oka...

Nem a Nő szépségében rejlik...

Amely féltékennyé teszi a Holdat...

Nem a szemeiben...

Melyekben felragyognak az égbolton a csillagok...

Hanem egy sokkal prózaibb adottságunkban...

A testmagasságunkban...

A kapcsolat tartóssága és produktivitása...

A nő és a férfi magasságának arányán alapszik.

Ha az 1595-ös évek tájékán...

Rendelkezésére álltak volna a modern tudomány eszközei...

Talán erre Shakespeare is rájött volna...

S ki tudja, akkor is rímekbe foglalta volna-e...

Rómeó és Júlia szerelmes érzéseit..?

A bűvös formula pedig 1:1,09.hez...

Egy 180 centis férfi akkor választ a legjobban...

Ha 165 centis nőt választ párjául. 

Ez az arány vésődött, be agyunkba fejlődésünk folyamán.

A genetika sok mindent megmagyaráz...
A wroclawi tudós antropológus... 

Aki elméletét kifejtette a londoni Royal Society-ben... 

Így érvelt...

Az emberek születésükkor már be vannak programozva...

Egy meghatározott magasságú partner kiválasztására.

A nők előnyben részesítik a náluknál magasabb férfiakat...

Egy relatíve magasabb férfinak...

Nagyobb sikere van az utód nemzésében. 

Az általa megvizsgált 600 nő és férfi ideálisnak tartotta...

Az 1:1,09 arányt. 

A 19-50 év közötti kiválasztottak közül...

Enyhén kisebb különbséget még elfogadhatónak tartott...

A nők 24, a férfiak 35 százaléka.

Kivételek persze itt is vannak. 

A különösen magas vagy különösen alacsony férfiak és nők....

Más arányra törekszenek. 

A nagyon magas nagyon alacsonyt...

A nagyon alacsony pedig nagyon magas párt keres...

Abban a reményben, hogy az utódok átlagmagasságúak lesznek. 

A nagyon magas nők kompromisszumot kötnek az utód érdekében...

S ők, sokkal alacsonyabb társat keresnek. 

Ez az ösztön megvan az emberben az idők kezdete óta...

                                             €$@ß@

Válaszd a kötődést...

Mondd, párkapcsolatban élnél...
Vagy inkább kötődnél valakihez..?

Érdekes kérdések ezek...

Mert miről is szól egy kapcsolat..?
A saját döntéseinkről...
Akarom-e a Másikat, vagy sem..?
Amikor ilyen kérdéseken kell agyalnom...
Abban mi az izgalom..?
Vagy miért is kerekedik felül rajta az...
Unalom a másikban való kételkedés...
A bizonytalanság...
Majd szép lassan, minden kapcsolat gyilkosa a bizalmatlanság...
Ezért is mondom...

Akarnunk kell a kötődést választanunk...

Mert, akkor már a kérdés sem merülhet fel, hogy...
Akarom-e a Másikat vagy sem..?
Mivel a döntés, már a gondolat felvetődése előtt megszületett...
Ez az igazi izgalom...

Akarni, hogy az életem részévé váljon...

Reggelente a mosolyára ébredni...
Felemelni, majd mind többé tenni egymást, nap-nap után...
Egy kapcsolat erre sajnos képtelen...
Egy olyan valami...
Amiben folyton-folyvást győzködni kell magadat...
Igen jó lesz, ezt akarom...
Ezt akarod..?
Pedig Te is Én is tudom...
Így nem fog működni...
Én azt akarom, hogy úgy nézzünk egymásra...
Kérdés se merüljön fel...

Egymáshoz tartozunk...

De tudnunk kell, mennyire törékeny minden, ami mögöttünk lapul...
S pont emiatt ragyogjon a szemünk...
Éreztetnünk kell, hogy több a másikunk, mint aminek érzi magát...
Jóval több...
Mert csak így tudunk menni előre...

A kötődés szétszakíthatatlan...

Kísértésnek nincs hatalma felette...
A köztünk lévő áthatolhatatlan milliónyi szál szövi össze az életünk...
Mert a kötődés nem ismeri a féltékenységet, taktikát...

Csak az őszinteséget...

                                  €$@ß@

Csak legyen szeretve...

Ezt mondják Kowalsky Varázsszavai...

"Az ember isten legszebb terve"...

De én úgy gondolom Kowa... 

Az emberi fajon belül is a Nőre gondolt...

Mert bizony így utólag nézve...
Bizony a Nő teremtése, komoly kihívásnak bizonyult...
Alkoss valamit ami mosható, de még sem műanyag...
Bár az evolúció ezt már sajnos  megcáfolta...
Több mint 200 izgő-mozgó cserélhető alkatrész...
Ne legyen rajta kettőnél több kéz...
De egyszerre több gyermeket is  a karjaiban tudjon tartani...
Öleléssel gyógyítson...
Puha is legyen, de erős is...
Viseljen el majd mindent...
De legyen legyőzhetetlen...

Szívem, Magadra ismersz..?

Ne csak gondolkodjon...
De érveljen és egyezkedjen is...
Tudjon sírni...
Mert a könnyei, olyan mint...
Nem, nem olyan mint, annál sokkal több... 

Maga az élet vize...

Benne van a bánata, kételye, szeretete, magánya, szenvedése, büszkesége...
Ereje, ámulatba ejti a férfit...

Mert aki magában tudja tartani véleményét, szeretetét, boldogságát...

Az tud mosolyogni, amikor sikítani akar...
De énekelni is, amikor sírni szeretne...
Megkönnyezi a boldogságát...
Nevet a félelmén...
Harcol a hitéért...
Nála a nemnél mindig van jobb megoldás...

De képes feláldoznia magát a gyermekeiért...

Minden elfér a szívében...
Szilánkok, hegek, örömök, bánatok...
Feltétel nélküli szeretet...
Mert tisztában van vele...

Egy ölelés, egy csók, meggyógyítja összetört szívét...

Valamiért mégsem lett tökéletes...
Tökéletlensége a férfi bűne, szégyene...

Hagyta, hogy elfeledtessük vele mennyire értékes...

                                      €$@ß@

Kendőzetlenül...

Rövidke életünk során számtalan...

Fontosnak és kevésbé fontosnak mondott inger ér minket...

Van, akik figyelnek ezekre a részletekre...

Míg mások közönyösen...

Egy laza válrándítással vesznek, vagy éppen nem vesznek tudomást róla...

Pedig ahogy Én figyelek, minden velem kapcsolatos megélt élményre...

Ami lehet jó, vagy kevésbé jónak mondott... :)

Úgy érzem, mindenkinek hasonlóan kellene gondolkodnia...

Egyszerűen csak...

Felelősségteljesen...

Ki mondja, mondhatja meg...

Mi a fontos, vagy a kevésbé fontos Nekem, vagy éppen Neked.

Tudod, semmi nem történik véletlenül...

Mint ahogy korábban számtalanszor utaltam már rá...

Mindennek oka van...

Az egész életünk egy tanulási folyamat része...

Számtalan sikerrel és buktatóval...

Ezért sem vehetünk semmit félvállról...

Igen is Fontos minden, ami velem, velünk történik...

A tévedés a csalódás a kiábrándulás...

Egy, a szemeinkből legördülő könnycsepp...

A találkozás az elválás...

A boldogság, s a belőle táplálkozó boldogtalanság...

A szenvedély, s az azt felváltó közöny...

Az árulásról, majd a belőle fakadó bűnbánatról ne is beszéljek...

Ugyan olyan fontos egy elviselhetetlen kapcsolat, mint a gyötrelmes egyedüllét...

A hűség, de a hűtlenség is...

Az elhagyás, a visszatérés...

Mind meg kell tapasztalnunk...

Szó szerint mindent...

Jót és rosszat egyaránt...

De nem szabad sportot űzni belőle...

Mert csak azok érdemlik meg egymást...

Akik levetkőznek magukról minden...

Álruhát, gátlást, önzést, félelmet, csalódást, szenvedélyt, hazugságot.

                                                                                 €$@ß@

Hála veled...

Egy hálás szív...
Na az a mennyország. 

Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak szex, vagy munka mindig az élet...
Szeresd amennyi jár...
Nem számít, semmi más..!
Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak gond, vagy öröm mindig, az élet... 
Szeresd amennyi jár... 
Nem számít, semmi más..! 

Nem vagy túl derűs néha... 
Viharfelhőkben úszó, ég az arcod... 
Szavaiddal, fecnikre tépsz... 
Pedig ha valami jó, ebben az életben... 
Hogy azzal amid vagy, együtt élhettem... 
Hogy én sem vagyok más és te sem több... 
Lélek a testben, egy ember a földön... 
Akinek tudja jól, hogy mindene ajándék... 
Minden egyes nap, amíg él... 
Mindent amit lát, hall, érint, szeret vagy még nem ért... 

Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak szex, vagy munka mindig az élet...
Szeresd amennyi jár...
Nem számít, semmi más..!
Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak gond, vagy öröm mindig, az élet... 
Szeresd amennyi jár... 
Nem számít, semmi más..! 

Nincs semmi, több ennyi... 
Ez az alap, ez a beugró... 
Csak kritizál akiben nincs hála... 
A tévedése, hogy nincs jobb nála... 
De, csinálja jobban akinek semmi nem jó... 

Még jó, áldás, hogy te választhatsz, hogy melyik úton jársz..! 
Még jó, hogy minden nap, újra kezdheted... 
Még jó, hogy ma is...
Láthatom, hallhatom, foghatom, tehetem, nevethet, sírhat, szerethet, itt lehet, elmehet... 

Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak szex, vagy munka mindig az élet...
Szeresd amennyi jár...
Nem számít, semmi más..!
Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak gond, vagy öröm mindig, az élet... 
Szeresd amennyi jár... 
Nem számít, semmi más..! 

Szép vagy és derűs néha... 
Viharfelhők közt fényt viszel... 
És ezzel engem is jobbá teszel... 
Csináljuk együtt annál úgy sincs jobb..! 

Még jó, áldás, hogy te választhatsz, hogy melyik úton jársz..! 
Még jó, hogy minden nap újra kezdheted...
Még jó, hogy ma is...
Láthatom, hallhatom, foghatom, tehetem, nevethet, sírhat, szerethet, itt lehet, elmehet... 

Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak szex, vagy munka mindig az élet...
Szeresd amennyi jár...
Nem számít, semmi más..!
Félig tele vagy, üres félig...
De nem csak gond, vagy öröm mindig, az élet... 
Szeresd amennyi jár... 
Nem számít, semmi más..! 

Játék az élet...

Mondd...

Játék e az élet...
S íze e a száj..?
Nyomok e a lépted...
Szépséged a báj..?
Szellemed a lélek...
Ágyékod a sír..?

Ne hidd, hogy...

Gyáva vagy ha félsz...
S bús az, aki sír.

De Én tudom...

Lehetsz angyal...

Szelíd szárnyú...

Vagy a múzsám...

Gyermek arcú...

Velem a rosszban...

Fogod a kezem...

Kívánsz majd untalan...

Itt, bennem, velem...

                              €$@ß@

Tájról-tájra...

https://youtu.be/0ygEm1hD_PM

Éjszaka ló lépésben, hol verdánk aranyos fapados…

Ide lecsorgunk délre éppen, utunk a huszonhatos.

Turul tárul elénk, szárnyain röppenünk vissza a múltba…

Mikor szobrot emeltek Szent Jánosnak, ki korát felülmúlta.

És ha tovább úszunk le a folyón, miről csukát is neveztek el…

Belénk égett, hogy minden időben, minden időben viselni kell.

Itt van a legtöbb, sarok, itt forrnak a legjobb sörök…

Itt születnek a legszebb sorok, a Tisza partról, ami örök.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…

Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.

Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…

Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

A fák alatt pihen a pincesor, mihez asszisztál a vén Sajó…

Itt hétköznap is folyik a bor, és 603 hang hallható.

De csitt, az Alföld közepén, elindult valami moraj…

Máshol mindenki verhető, de itt verhetetlenné vált az olaj.

Régi országunk közepén, hol majd kezedet fogom…

A Katalin 2 mi csendben oson, vígan a Káka fokon.

Csók csattan mamut fenyő alatt, két karom erős satu…

Hogy a zebrán a zebrába megyünk, megsüvegelni Tessedik Samu.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…

Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.

Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…

Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…

Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.

Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…

Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ közepe.

Kis ország ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy…

Lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja maradj.

Kis ország ne légy szomorú, négy dalra szomjazónak zene…
Éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ a világ a világ közepe.

                                                 MCL