Jöttem, lettél...

Jöttem színarany éjnek, jöttem fekete napnak...
Évek tengeréből, robbantál pillanatnak.

Lettél színarany éjem, lettél fekete napom...
Kagylóhéjába zárt, merülő pillanatom.

Szememben nyílsz azóta, szobámba hoz a reggel...
Távoli esték partján, lecsuksz a két szemeddel.
  

                                €$@ß@

A lehetetlen...

A lehetetlen...

Csupán, egy semmit mondó szó.

Amelyet a kis emberek tettek naggyá...
Mert számukra, könnyebb egy készen kapott világban élni...

Mint felfedezni magukban rejlő erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény...

Mindössze egy elhamarkodott vélemény.

Nem kinyilvánítás...

Hanem kihívás...

Lehetőség...

Egy múló pillanat.

Így hát számomra nem is létezik..!

                             €$@ß@

Ez a boldogság...

Lelkem a lelkedé...
Virágaim, térden állva nyújtom át neked.

Verset írok, felolvasom...
S Te verdeső pillákkal élvezed.

Kebled hullámzik, pír önti el arcodat, kezed nyújtod...
Érinteni nem merem, mert tudom elveszíteném fejem.

Nem, nem lehet...
Talpra szökkenve, menekülnék a szabad levegőre.

Hiába a jeges fürdő...
Te ott állsz, s csak vársz órákon át, kinyújtott kézzel.

Hullámozó kebleiddel...
Tested testemmel ringatod.

Hát ez a boldogság.
Ez a szerelem..!

                                   €$@ß@

Szabadon...

Ha valakit igazán szeretünk...

Nem akarhatjuk, hogy örökre ugyanolyan maradjon.

Engednünk kell, hogy szabadon változhasson.

                                              €$@ß@

Mint ha...

Azt mondják, egész életünkben csak keresünk...

De ez nem igaz..!
Nem mindig.

Csak addig, míg rá nem találunk arra...

Ki ugyan úgy szeret, mint mi.

S ha végre rátaláltunk...
Már csak azt kellene megtanulnunk...
Ne csak néha...
De minden napunk úgy éljük...

Mint ha nem lenne már több időnk.

                              €$@ß@

Tévedéseink...



Tévedéseim felét azért követem el...

Mert a szívemre hallgatok, amikor az eszemre kellene...

A másik felét pedig azért...

Mert az eszemre, amikor a szívemre kellene.

De még mielőtt azt hinnéd, Te különb vagy..?
Hát, óriásit tévedsz…

                                             €$@ß@

Hajóztam utánad...

Elengedtél, visszahívtál...
Nagy vízben vetettem Neked ágyat.

Fáradhatatlan tengerészként...
Kezemmel hajóztam utánad.

Amerre mentél, nyomokat hagytál...
S Én csak mentem, befogadva illatod s a vágyad.

            €$@ß@

Az igazi művészet...

Kedvesem...

Nem az volt művészet, hogy megtaláljalak, majd megkedveljelek...
Sokkal inkább annak mondhatóbb, Téged megismerni...

Hibáiddal együtt elfogadni...

S éppen azért, vagy annak ellenére...

Szeretni, szeretni, szeretni...

                              €$@ß@

Csak vártok...

Ne arra várj, hogy rád írjanak. 
S Te se arra várj, mikor szánod rá magad, hogy rá írj.

A gépeitek előtt ültök és vártok, csak vártok...

Blogokat olvasgattok...
Mint akik félnek kimondani saját gondolataitokat...

Ahelyett, hogy egyszerűen csak beszélgetnétek.

                                  €$@ß@

Melletted...

Melletted ébredek minden reggel...

S csak nézlek, mikor nyújtózol egy nagyot…
Ásítozol, félálomban megölelsz, s hozzám bújsz.
Mindezt Én már ébren, éberen nézem végig.
Kiszáradt száddal, gyengéden adsz egy puszit…

S a fülembe dorombolsz, mint egy cica.

Ott vagyok melletted, mikor kijössz a zuhany alól vizesen…
Pucér tested mögé állok, és a nyakadat puszilgatom…
S akkor is, mikor a kávét csinálom a reggeli zűrzavarban.

Ott vagyok melletted és nézem, miként tekintesz rám.

Melletted vagyok, miközben a TV agybutító műsorait nézzük…
Hozzád bújok, akkor is, amikor semmi dolgom sincs.
Melletted vagyok, miközben nevetsz…

Mert jó veled, egymás butaságán nevetni.

Melletted vagyok minden este és reggel…

Jó melletted elaludni, hozzád bújni… ♥

                               €$@ß@

Így váltunk csillaggá, sorssá, hitté, végzetté...

Nem fáról lehulló gyümölcsök voltunk, hanem magok.
Arra vártunk, hogy elvessük, elültessük az örökkévalóságnak.
Egymás szívében akartunk és akarunk lakni.

Egyszerre váltunk csillaggá, sorssá, hitté, végzetté.

Kicsik voltunk, de hatalmas életerő lakozott bennünk.
A világmindenség összes csillagát összegyűjtöttük egymás szemében...
S a fényében fürösztöttük egymást.
 

                              €$@ß@

A fal...

Építettünk egy falat magunk köré...
De nem azért, hogy kizárjunk mindenkit....
Hanem azért, hogy lássuk...

Ki szeret minket annyira, hogy megmássza.

                                      €$@ß@

Nő...

Nekem kellett egy Rosszlány...

Aki miattam lett Jólány...

Mikor mellettem van Széplány...

Móka közben olyan, mint egy Kislány...

Az élettől lett Nagylány...

S a szerelemünktől vált azzá, ami...

 Nő..!

                              €$@ß@

A csillagokkal...

A szél hátán járj...

Arcodon ragyogjon a nap...

A végzet szele repítsen a végtelenbe...

Táncod, csak is velük járd...

A csillagokkal.

                                €$@ß@



Éld a Mát...

Hiszem, hogy tényleg nincs, az a bizonyos kezdet...
S nem létezik, a mindenre pontot tevő vég.
Mint ahogy nincs múlt és nincsen jövő...
Csak az a bizonyos folytonosság van...

A jelen pillanata.

Minden egyéb az ebből születő, s az ebből kihaló távoli érzések tengere...

Hát ezért Éld a Mát...

S ne érd be kevesebbel annál...

Mint ahogy lelked mélye kívánja.

Meglátod, gyönyörű lesz a múlt tengere...

S varázslatos a jövő óceánja...

                           €$@ß@

Rednex...

Táncolunk, mert még mindig a Tánc az Életünk...

S mielőtt azt gondolnád...
Csa azért, hogy egy bizonyos pontra megérkezzünk a táncparketten...
Óriásit tévedsz..!

Egyszerűen azért, mert minden lépését élvezzük, míg odaérünk.

                                          €$@ß@

Ha rászolgáltunk...

Életünk legszebb, legfurcsább dolgait, nem érinthetjük a kezünkkel…

Csupán a lelkünkkel.

Mivel, Ők érintenek meg minket…

De csak akkor, ha kiérdemeltük, ha rászolgáltunk.

                                            €$@ß@

Átölelve...

Kedvesem...

Megfigyeltem az alvási szokásaidat.

Mikor a hasaddal lefele fekszel le aludni…
Jóízűeket alszol, úgy mint aki szeret nagyokat aludni.

Mikor többnyire a hátadon fekve töltöd az éjszakát…
Nyugtalanul telnek az éjszakáid, mint aki álmában is gondolkodik.

Viszont amikor az oldaladon fekszel le…
Te is arra vársz, amire Én, hogy hátulról átöleljelek.

                                                €$@ß@

Azt, és csak is azt...

Azt, és csak is azt szeretjük igazán...

Akiben az álmunk a valósággal egyesül...

                         €$@ß@

Boldog Névnapot kívánok Neked..!

Ez a nap, sokaknak olyan mint a többi...
De az emléke, a holnap poharát tölti.
Bár a holnap, most még csak álomvilág...

Ám a pillanat itt van, mosollyal figyel Reád.

Hogy legyen erőd, legyen hited...
Amíg utadon terhedet viszed.
S tudj nevetni, játszani örömmel...

Mert a holnap, Neked szeretni jön majd el.

Napnak sugarával, záporral, szivárvánnyal...
Szívedben tűzzel, kertedben száz virággal.

Mert van aki szeret...

Mindig ott lesz Veled.

Boldog Névnapot kívánok Neked..!

 

                              €$@ß@