Ráférne egy "újraindítás" erre a bolygóra
Ébredjetek végre fel, szerintetek nálatok minden rendben van, tökéletes párkapcsolatban éltek?
Lehet vagdalkozni, köpködni, szánalmasnak nevezni, mert kiteregettem az életem.
Meg lehet, úgy is élni, hogy a fejünket a homokba dugjuk, mint ha minden, a legnagyobb rendben lenne.
Ti már kerestetek, saját problémáitokra megoldást, nem könnyebb, mások hibáin okulni?
Apósom kedvenc szavajárása volt, míg élt:
Az okos ember, más kárán tanul.
A buta, a sajátján.
De vannak köztünk olyan h…ék, akik a sajátjukon sem.
Szerencsére, nem rám értette.
Az utóbbi időben, hány, és hány családi drámát osztottatok meg velünk, csupán segítő jó szándékból, vagy azért, hogy könnyítsetek saját lelketeken.
A bajban megnyílnak az emberek, még olyanok is, akikkel korábban nem tartottuk a kapcsolatot.
Képesek voltatok kiadni, legbensőségesebb titkaitokat.
Ez felemelő jó érzés volt, de csak akkor, ha a jó szándék vezérelt.
Sajnos volt köztük olyan is, aki visszaélt a bizalommal, lelke rajta.
Nem, hogy előremozdította, hanem inkább visszalökte, a kettőnk közt nehezen alakuló bizalmat.
De azt is figyelembe kell venni, a titok, csak addig titok, míg mi sem tudunk róla.
Ez most mindenkire vonatkozik, hány és hány ismerős keresett meg azzal, beszélgetnünk kellene.
Megtettem, bár könny nélkül, egyetlen egy beszélgetést sem tudtam befejezni.
Tudomásul kéne venni végre mindenkinek:
A segítő kéz, és a kinyújtott tenyér között, mindössze egy csuklómozdulat a különbség.
Sokan nem vették észre, hogy saját terhünk mellett, segítőkészségből, az övükét is cipelnünk kell.
A legundorítóbb még is talán az, amikor megbízol valakiben, több évtizeden keresztül, ennek ellenére képes hátba döfni.
Ha ilyen szemszögből nézzük, melyik gusztustalanabb, az amit én műveltem, vagy amit velem műveltek?
Az őszinte barát, a zordon időkben tűnik ki, és fénylik leginkább.
Szerencsém van abból a szempontból, a barátaim nem fordítottak hátat nekem, rájuk mind a mai napig számíthatok.
Azzal is tisztában vagyok, mindennek van negatív hatása.
Ezerévnyi hírnév múlhat, egy órányi viselkedésen.
De nem bántam meg amit tettem, ha ez volt megírva, így kellett történnie.
De lehetett volna sokkal jobb és sokkal rosszabb is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése