" Ha igazán szeretsz valakit, engedd el..
Ha visszajön, mindig szeretett,
Ha nem, sohasem volt a tied. "
Álmodozhatok róla egy életen keresztül, vágyódhatom utána, de annak súlyos következményei lehetnek.Egyik nagyon távol élő, de mégis a Kinga életében hatalmas szerepet betöltő rokonunk Reni írta, még szeptember elején nekem az alábbiakat, jó tanácsul:
Azt mondják a pszichiáterek, pszichológusok, neurológusok bárki, aki az agy működését tanulmányozza, hogy a szenvedély, olyan óriási energia befektetést igényel, mit az agy csak pár évig képes elviselni, utána enyhülnie kell (mert különben az ember beleőrülne)…
Még mindig előfordul, habár egyre ritkábban, hogy széjjel tudna robbanni a fejem.
Minden idegszál, minden ér megfeszül a fejemben, úgy vagyok vele, történjen már valami, mert ez elviselhetetlen, aztán kigördül egy könnycsepp az arcomra, és enyhül a fájdalom.
Az imént vettem észre, mikor lemostam az arcomat írás közben, olyan vérágas a szemem, mint a márvány.
Ijesztő látvány volt!
Aki ismeri mások gondolatait, képes arra, hogy mindig egy lépéssel a másik előtt járjon.
Sajnos ezt a képességet, magamból kiindulva tudom, lehet jóra, de sajnos lehet rosszra is használni.
Mennyivel jobb lenne, ha a jövőnk, kiszámíthatatlanabb lenne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése