Fáj, mindennap látnom,
Hogy más boldogan él,
Míg én egyedül szenvedek,
S néha, már feladtam a reményt.
Hogy más boldogan él,
Míg én egyedül szenvedek,
S néha, már feladtam a reményt.
Fáj, amikor látlak Téged,
Fáj, látnom, hogy más fogja kezed,
Fáj, hogy más csókolja ajkad,
És fáj látni, hogy boldogtalan vagy.
Fáj, látnom, hogy más fogja kezed,
Fáj, hogy más csókolja ajkad,
És fáj látni, hogy boldogtalan vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése