Nézd!
Ahogy az ég nevet ránk, tudom, hogy érzed, a szívem mit él át.
Ahogy múlnak az évek, s a múltba nézek az árnyék rám talál.
És érzem már, hogy nem kell más szükségem van rád.
Úgy kell, hogy itt legyél az érintésed új mesét mesél, érezd, hogy éget a láz, s hogy ugyanúgy várlak még.
Egy hang a zongorán.
Rólad szól a dal szívem húrján, érzem, hogy éget a láz, s hogy ugyanúgy vársz, mint én.
Látom tettem miként köszönt rám, tudom, hogy vétkeztem, ez csak az én hibám.
Ahogy múlnak az évek, s a múltba nézek az árnyék rám talál,és érzem már, hogy nem kell más szükségem van rád.
Úgy kell, hogy itt legyél, az érintésed új mesét mesél, érezd, hogy éget a láz,s hogy ugyanúgy várlak még.
Egy hang a zongorán.
Rólad szól a dal szívem húrján, érzem, hogy éget a láz, s hogy ugyanúgy vársz, mint én.
Úgy kell, hogy itt legyél, az érintésed új mesét mesél, érezd, hogy éget a láz, s hogy ugyanúgy várlak még.
Egy hang a zongorán,
Rólad szól a dal szívem húrján, kérlek, hogy játszd még a dalt mert örökké tart, míg élsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése